Modern eszközök a_pedagógiában
View more presentations from csbalazs.
2010. május 7., péntek
2010. május 6., csütörtök
Prezentáció a Ningről
Elkészült az összegző perezentációm a kurzus egyik fő témájáról a Ning rendszerről.
A prezi.com oldalon található alkalmazással szerkesztettem.
A prezi.com oldalon található alkalmazással szerkesztettem.
2010. május 5., szerda
Kontraszelekció az oktatásban
Mit is jelent a szó, kontraszelekció?
Nem oktatási központú megközelítése a témának itt
Hunyady György ezt írja:
Egy érdekes cikk: Kontraszelekciós nyomás az iskolában
Idézek pár gondolatot:
Az alábbiak is jelzik, hogy ez a témakör igen szerteágazó és bonyolult, és még korántsem vizsgáltunk meg minden aspektust.
Nézzük tehát tovább.
A pedagógus hivatás (tudatos?) leértékelődése folytán az eltelt 20 évben azok kerültek a tanárképzésbe, akik nem tudtak bejutni az elitiskolákba, vagy a jobb karokra, szakokra, és így "kényszerből" elvégezték a tanárképzőt. Ez az addigi állomány felhígulását, eredményezte, eredményezi.
Ennek következtében már nem is megy a "krém", a szakmailag, értelmileg, megfelelő népesség az oktatás irányába, mert ott csupa alulfinanszírozott, tönkrement egziztenciájú2alkalmazott" van, így aztán ez a folyamat egyre erősödik.
Másrészről a pénz hatalma erősödik.
Az elitiskolákba (már általános iskolai szinttől kezdve) igen nehéz bekerülni pusztán a kiváló teljesítmény alapján, nem ritka az, hogy a tehetősebb szülők anyagi támogatása jelentősen segíti a bekerülést a divatos iskolákba, függetlenül a bekerült gyermek szellemi teljesítményétől, így a színvonal ebben az esetben is csökkenő tendenciát mutat, hiszen az anyagi jólét nem feltétlenül párosul szellemi gazdagsággal, sőt...
"Nem előnyös vagy káros tulajdonságok megjelenése a kitenyésztett új tulajdonságok kísérő jelenségeként. A társadalom számára hátrányos, az érdemteleneknek kedvező kiválasztás, kiválogatódás."forrás
Nem oktatási központú megközelítése a témának itt
Hunyady György ezt írja:
"[...]ez az a helyzet, amelyben a társadalom, az intézmény és a csoport nem aknázza ki, sőt elvesztegeti emberi erőforrásait (például a tehetséget – ide kapcsolható a tehetségre vonatkozó kötetben szereplő írás is). Eszerint nem a legkompetensebbek és a legérdemesebbek kerülnek a legmeghatározóbb po?zíciókba. Ennek következtében az emberek és csoportok teljesítménye és életének minősége elmarad az elérhető optimumtól. Ez egy, ma már versenyre épülő társadalomban kulcskérdésnek számít."forrás
Egy érdekes cikk: Kontraszelekciós nyomás az iskolában
Idézek pár gondolatot:
"Így a tanárjelöltek beiskolázásánál könnyen lehet, hogy minden pillanatnyi politikai kinyilatkoztatás ellenére megmarad a maradványelvűség. Ha pedig a tanárképzésben továbbra sem a diákság krémje vesz részt diákként, akkor a kimeneti oldalon szinte tetszőleges, kevés bizalommal fogadott ígéretek tehetők. Az ígéretek rövid távú fedezete úgy von el erőforrásokat, hogy hosszú távú, kiszámítható hozadéka alig van. Így a bérpolitika mellé, sőt, részben helyette, egy kiszámítható, akár több évtizeden keresztül ható, átfogó oktatáspolitika lenne szükséges. Amíg ennek nincs realitása, addig azt is lehetne mondani, hogy kár belekezdeni a tüneti kezelésekbe. Különösen, mivel a kontraszelekciós környezet nem a közelmúlt találmánya."
"[...] a hierarchikus kontraszelekció. Az a hatás, melynek nyomán a pillanatnyi vezető jobbára olyanokkal fogja körül venni magát, akik a pozíciójára nem látszanak veszélyesnek. Részben azért, mert alkalmatlan a feladatra, és így a vezetési alkalmatlansága szül rossz beosztási, alkalmazási döntéseket. Részben pedig, és sajnos gyakrabban, azért, mert a nálánál is kevésbé alkalmasak pozícióba helyezése biztosítja saját támadhatatlanságát. Vagy annak látszatát, mely gyakran azért válik valósággá, mert a különben alkalmatlan vezető kezében van a döntés a felmondásokról, továbbképzésekről, fizetésemelésekről. Ha egy ilyen hierarchia elég sokáig fennmarad, és lényegében háborítatlan, akkor a hierarchia szinte minden pontján a feladatra alkalmatlan, és ezért a főnöknek egzisztenciálisan kiszolgáltatott szereplőket fogunk találni."
Az alábbiak is jelzik, hogy ez a témakör igen szerteágazó és bonyolult, és még korántsem vizsgáltunk meg minden aspektust.
Nézzük tehát tovább.
A pedagógus hivatás (tudatos?) leértékelődése folytán az eltelt 20 évben azok kerültek a tanárképzésbe, akik nem tudtak bejutni az elitiskolákba, vagy a jobb karokra, szakokra, és így "kényszerből" elvégezték a tanárképzőt. Ez az addigi állomány felhígulását, eredményezte, eredményezi.
Ennek következtében már nem is megy a "krém", a szakmailag, értelmileg, megfelelő népesség az oktatás irányába, mert ott csupa alulfinanszírozott, tönkrement egziztenciájú2alkalmazott" van, így aztán ez a folyamat egyre erősödik.
Másrészről a pénz hatalma erősödik.
Az elitiskolákba (már általános iskolai szinttől kezdve) igen nehéz bekerülni pusztán a kiváló teljesítmény alapján, nem ritka az, hogy a tehetősebb szülők anyagi támogatása jelentősen segíti a bekerülést a divatos iskolákba, függetlenül a bekerült gyermek szellemi teljesítményétől, így a színvonal ebben az esetben is csökkenő tendenciát mutat, hiszen az anyagi jólét nem feltétlenül párosul szellemi gazdagsággal, sőt...
2010. május 4., kedd
Segítő szakemberek az iskolában
Iskola:
Különféle emberek (pedagógus, segítő szakember, diákok) szándékosan összehangolt tevékenysége a gyermekek nevelése, oktatása érdekében.
bővebben
Rögtön az elején válasszuk ketté a gondolatmenetünket:
1. A tanulókat segítő szakemberek
- az átlagos tanulók részére
- a tanulásban akadályozott, hátrányos helyzetű tanulók részére
2. A pedagógusokat segítő szakemberek
- kezdő pedagógusok részére
- gyakorlott pedagógusok részére.
Triviális, hogy a pedagógus, a tanár, egy iskolában az adott területen szakember, ezért legtöbbször nem is tekintünk rájuk úgy , mint segítő, mert neki úgymond munkaköréhez tartozik a gyerekekkel való folyamatos törődés, túl a tanítási-tanulási folyamaton (ez a felvetés is megérne egy hosszabb blogbejegyzést, vagy esetleg tanulmányt...).
Klasszikus értelemben, a szokásjog, illetve sztereotípiák alapján a segítő szakemberek közé tartozik az iskolapszichológus, védőnő, gyermekvédelmi felelős, iskolaorvos, gyógypedagógus, szociális munkás, tehetség-gondozó, stb. Közülük a gyógypedagógus kilóg kissé, neki a fő profilja a különféle okok miatt a tanulásban akadályozott, vagy hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglakozás, és a tehetséges gyermekeket felkaroló szakember, rajtuk kívül a többiek mindekivel foglakoznak alkalomadtán.
A pedagógusok, szaktanárok munkáját is segíthetik szakemberek, attól függően, hogy mennyi ideje vannak a oályán, illetve milyen témakörben érkezik a segítség.
Alapvető tény, hogy a friss diplomások, pályakezdő pedagógusok beilleszkedését egy oktatási intézménybe a kollégák segítik, mert nagy váltás az emberek életében a diákból tanárrá válni.
Nincs rutinjuk a mindennapi tantás folymatában, a tanítási órák szervezésében, az adminisztrációban, stb.
Kevés tapasztalatuk van a gyerekekkel kapcsolatban, élesben más a helyzet, mint egy kampányszerű tanítási gyakorlaton, ahol többnyire jól beszabályzott keretek között történt a tanítás.
Tehát elsősorban a hosszabb ideje a pályán lévő kollégák és a vezetés tud segíteni nekik, átlendítve őket a kezdeti nehézségeket, bátorítani, bíztatni őket.
A mindennapi rutin megszerzése és a helyes adminisztráció elsajátítása egy fontos része a munkának. Azonban ezen kívül számtalan egyéb feladat merül fel, élethelyzetek, amelyek megoldása legalább olyan fontos, mint a beilleszkedés.
Tanárként, pedagógusként nap mint nap kerülünk konfliktushelyzetbe, kríziseket kell kezelnünk, megoldanunk.
Ilyenkor jól jön egy segítő szó, vagy akár több is, tapasztalat, új technika, ezekre a helyzetekre is léteznek segítő szakemberek.
Természetesen alapvető fontosságú, hogy olyan ember készüljön erre a pályára, aki elhivatott, érez magában erőt leküzdeni a nehézségeket, kellően elfogadó, stressztűrő, toleráns, kiegyensúlyozott személyiség, hogy a tanítványok pozitív energiákat érezzenek a közös munka, játék során, megnyugtató légkörben teljenek iskolai életüknek napjai, hogy ne nyűg legyen a tanulás, hanem kaland, kihívás, és öröm.
Különféle emberek (pedagógus, segítő szakember, diákok) szándékosan összehangolt tevékenysége a gyermekek nevelése, oktatása érdekében.
bővebben
Rögtön az elején válasszuk ketté a gondolatmenetünket:
1. A tanulókat segítő szakemberek
- az átlagos tanulók részére
- a tanulásban akadályozott, hátrányos helyzetű tanulók részére
2. A pedagógusokat segítő szakemberek
- kezdő pedagógusok részére
- gyakorlott pedagógusok részére.
Triviális, hogy a pedagógus, a tanár, egy iskolában az adott területen szakember, ezért legtöbbször nem is tekintünk rájuk úgy , mint segítő, mert neki úgymond munkaköréhez tartozik a gyerekekkel való folyamatos törődés, túl a tanítási-tanulási folyamaton (ez a felvetés is megérne egy hosszabb blogbejegyzést, vagy esetleg tanulmányt...).
Klasszikus értelemben, a szokásjog, illetve sztereotípiák alapján a segítő szakemberek közé tartozik az iskolapszichológus, védőnő, gyermekvédelmi felelős, iskolaorvos, gyógypedagógus, szociális munkás, tehetség-gondozó, stb. Közülük a gyógypedagógus kilóg kissé, neki a fő profilja a különféle okok miatt a tanulásban akadályozott, vagy hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglakozás, és a tehetséges gyermekeket felkaroló szakember, rajtuk kívül a többiek mindekivel foglakoznak alkalomadtán.
A pedagógusok, szaktanárok munkáját is segíthetik szakemberek, attól függően, hogy mennyi ideje vannak a oályán, illetve milyen témakörben érkezik a segítség.
Alapvető tény, hogy a friss diplomások, pályakezdő pedagógusok beilleszkedését egy oktatási intézménybe a kollégák segítik, mert nagy váltás az emberek életében a diákból tanárrá válni.
Nincs rutinjuk a mindennapi tantás folymatában, a tanítási órák szervezésében, az adminisztrációban, stb.
Kevés tapasztalatuk van a gyerekekkel kapcsolatban, élesben más a helyzet, mint egy kampányszerű tanítási gyakorlaton, ahol többnyire jól beszabályzott keretek között történt a tanítás.
Tehát elsősorban a hosszabb ideje a pályán lévő kollégák és a vezetés tud segíteni nekik, átlendítve őket a kezdeti nehézségeket, bátorítani, bíztatni őket.
A mindennapi rutin megszerzése és a helyes adminisztráció elsajátítása egy fontos része a munkának. Azonban ezen kívül számtalan egyéb feladat merül fel, élethelyzetek, amelyek megoldása legalább olyan fontos, mint a beilleszkedés.
Tanárként, pedagógusként nap mint nap kerülünk konfliktushelyzetbe, kríziseket kell kezelnünk, megoldanunk.
Ilyenkor jól jön egy segítő szó, vagy akár több is, tapasztalat, új technika, ezekre a helyzetekre is léteznek segítő szakemberek.
"A terhek elviselését jelentősen megkönnyítheti az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők alkalmazása, aminek már kialakult kultúrája van a nyugat-európai államokban. Ők elsősorban akkor nyújtanak támogatást a tanároknak, ha bármilyen személyes természetű tanácsadásra szorulnak, ha interperszonális jellegű konfliktusba kerülnek (tanulóval, szülővel vagy kollégával), ha problémáik adódnak a tanítással vagy a heterogén összetételű tanulócsoportokkal való foglalkozással kapcsolatban (Key topics..., 2003)".Bővebben itt
Természetesen alapvető fontosságú, hogy olyan ember készüljön erre a pályára, aki elhivatott, érez magában erőt leküzdeni a nehézségeket, kellően elfogadó, stressztűrő, toleráns, kiegyensúlyozott személyiség, hogy a tanítványok pozitív energiákat érezzenek a közös munka, játék során, megnyugtató légkörben teljenek iskolai életüknek napjai, hogy ne nyűg legyen a tanulás, hanem kaland, kihívás, és öröm.
2010. április 27., kedd
Interaktív tábla előnyeiről és hátrányairól
Interaktív tábla.
Egy elég sűrűn hallható szóösszetétel, kis túlzással már a csapból is ez folyik.
De mi is tulajdonképpen az interaktív tábla?
Egy kis bemutató a témáról és a különböző eszközökről:
A Wikipédia ezt írja.
Ezen a linken hasznos ismereteket találunk, itt pedig , egy régebbi cikk olvasható, hasznos linkekkel.
Egy hasznos eszközcsalád, amelybe sokféle kialakítású, és gyártmányú berendezés tartozik.
Közös tulajdonságuk, hogy modern taneszközként állnak az iskolák, diákok és pedagógusok szolgálatára, egy újfajta megközelítésben zajló tanítási-tanulási folyamat során.
Újfajta megközelítés:
Előnyök és hátrányok kiindulópontja.
Az Oktatási Minisztérium honlapján található egy lassan két éve íródott cikk a digitális tábla előnyeiről, angol nyelven.
Pozitív gyakorlati tapasztalatok egy iskolából.
Előnyök-hátrányok egy másik megközelítésben.
Egy jól beállított, jól működő interaktív táblával megsegített tanulási-tanítási folyamat (tanóra) összehasonlíthatatlanul érdekesebb, jobb hatásfokú, mint a klasszikus frontális osztálymunka.
Persze, a frontális tanítás már nem is lehet a modern pedagógus eszköztárának VIP helyén.
Az oktatásban bekövetkezett paradigmaváltás elengedhetetlenné teszi az IKT eszközök széles körű és folyamatos alkalmazását.
Jeles képviselője az eszköztárnak a digitális, vagy interaktív tábla.
Előnyei:
"Élő"-vé varázsolja a táblán megjelenő tartalmakat.
Akár az ujjunkkal is tudunk parancsokat adni, szerkeszteni, stb.
Számtalan anyagot találunk a világhálón egyes problémák, feladatok bemutatására.
Színes, mozgó képek, filmek segítik a megértést.
Könnyűszerrel tudjuk változtatni a tartalmat, a változtatásokat el tudjuk menteni, produktumot hozunk létre.
Könnyűszerrel megoszthatjuk egymással, távoli társainkkal a munkánk eredményeképpen elkészült dokumentumokat.
Hátrányai:
Drága.
Vigyázni kell rá, sérülékeny.
Nem mindenki ért hozzá elsőre.
Több eszköz egyidejű használata szükséges, (a feltételek nem mindenhol adottak).
A pedagógusok kis százaléka használja, macerás, stb.
Összegezve:
Egy remek eszközcsalád, amely jól együttműködik a többi IKT eszközzel, segédeszköze lehet a konnektivista tanulási folyamatának, stb.
Sajnos elég drága, amely nehezíti az elterjedését, bár vannak hordozható és lényegesen olcsóbb eszközök, de az iskolák így is nehezen szerzik be, a pedagógusok pedig egyáltalán nem tudják.
alapjaiban kívánja a változást a tanításban, szemléletváltozás nélkül nem megy.
Idő szükséges a felkészüléshez, a tanóra megtervezéséhez (ez a tábla előtti időkben is időigényes volt), hogy valóban új szemlélet szerint közelítsünk egy témához és fel is tudjuk dolgozni, nem mellékesen átadni.
Egy elég sűrűn hallható szóösszetétel, kis túlzással már a csapból is ez folyik.
De mi is tulajdonképpen az interaktív tábla?
Egy kis bemutató a témáról és a különböző eszközökről:
A Wikipédia ezt írja.
Ezen a linken hasznos ismereteket találunk, itt pedig , egy régebbi cikk olvasható, hasznos linkekkel.
Egy hasznos eszközcsalád, amelybe sokféle kialakítású, és gyártmányú berendezés tartozik.
Közös tulajdonságuk, hogy modern taneszközként állnak az iskolák, diákok és pedagógusok szolgálatára, egy újfajta megközelítésben zajló tanítási-tanulási folyamat során.
Újfajta megközelítés:
Előnyök és hátrányok kiindulópontja.
Az Oktatási Minisztérium honlapján található egy lassan két éve íródott cikk a digitális tábla előnyeiről, angol nyelven.
Pozitív gyakorlati tapasztalatok egy iskolából.
Előnyök-hátrányok egy másik megközelítésben.
Egy jól beállított, jól működő interaktív táblával megsegített tanulási-tanítási folyamat (tanóra) összehasonlíthatatlanul érdekesebb, jobb hatásfokú, mint a klasszikus frontális osztálymunka.
Persze, a frontális tanítás már nem is lehet a modern pedagógus eszköztárának VIP helyén.
Az oktatásban bekövetkezett paradigmaváltás elengedhetetlenné teszi az IKT eszközök széles körű és folyamatos alkalmazását.
Jeles képviselője az eszköztárnak a digitális, vagy interaktív tábla.
Előnyei:
"Élő"-vé varázsolja a táblán megjelenő tartalmakat.
Akár az ujjunkkal is tudunk parancsokat adni, szerkeszteni, stb.
Számtalan anyagot találunk a világhálón egyes problémák, feladatok bemutatására.
Színes, mozgó képek, filmek segítik a megértést.
Könnyűszerrel tudjuk változtatni a tartalmat, a változtatásokat el tudjuk menteni, produktumot hozunk létre.
Könnyűszerrel megoszthatjuk egymással, távoli társainkkal a munkánk eredményeképpen elkészült dokumentumokat.
Hátrányai:
Drága.
Vigyázni kell rá, sérülékeny.
Nem mindenki ért hozzá elsőre.
Több eszköz egyidejű használata szükséges, (a feltételek nem mindenhol adottak).
A pedagógusok kis százaléka használja, macerás, stb.
Összegezve:
Egy remek eszközcsalád, amely jól együttműködik a többi IKT eszközzel, segédeszköze lehet a konnektivista tanulási folyamatának, stb.
Sajnos elég drága, amely nehezíti az elterjedését, bár vannak hordozható és lényegesen olcsóbb eszközök, de az iskolák így is nehezen szerzik be, a pedagógusok pedig egyáltalán nem tudják.
alapjaiban kívánja a változást a tanításban, szemléletváltozás nélkül nem megy.
Idő szükséges a felkészüléshez, a tanóra megtervezéséhez (ez a tábla előtti időkben is időigényes volt), hogy valóban új szemlélet szerint közelítsünk egy témához és fel is tudjuk dolgozni, nem mellékesen átadni.
2010. április 25., vasárnap
Hogyan lehetne megkedveltetni a pedagógusokkal a Wikipédiát?
Ez egy nehéz kérdés.
Minden bizonnyal nem fogom megadni az egyetlen, az originális, egyetemes választ a problémára, de azért vannak javaslataim, gondolataim, amit most megosztok.
A probléma tehát az, hogy nem bíznak meg a hitelességében.
Rendben.
akkor alkossanak jobbat!
Írjanak a pedagógusok Wiki szócikkeket, és akkor minden bizonnyal nem mondják majd, hogy nem hiteles, hiszen ők maguk írták, és ők olyan munkát adnak majd ki a kezeik közül, ami megfelel az elvárásoknak.
Osszák fel maguk között a témákat, legyen felelőse mindegyiknek, és kísérjék is figyelemmel folyamatosan a témákat, ha valamelyik új információ nem helyénvaló, akkor moderálják.
Nem mindig szakmailag van probléma az egyes bejegyzésekkel, hanem ideológiai, vallási,politikai meggyőződésbeli különbségek vannak.
Ezekre fokozottan oda kell figyelni, mert minden szócikknek teljesen tárgyilagosnak kell lennie semmilyen érzelmi, ideológiai, politikai színezet nem befolyásolhatja.
Gondoljunk csak bele, hogy ezeket a diákok is olvassák, és ők még könnyebben, másképpen befolyásolhatók, ezt nem szabad megengedni.
Rá kell vennünk őket arra, hogy használják az internetet, a web, a web2 adta lehetőségeket, az interaktivitás hatalmas erejét és lehetőségét.
Ezzel talán még nem késtünk el.
Vegyük észre, hogy a mai diákok már az általános iskolától kezdve előttünk járnak (tisztelet a kivételnek) az információ beszerzése és megosztása terén, az interaktivitás egy szeletét nap-mint nap használják, igaz, hogy leginkább a közösségi oldalak chat-funkcióját, kép, video-megosztó alkalmazásait.
Sokan látogatják a Second Life nevű alkalmazást is, ami jóval túlmutat egy játék keretein.
Először is meg kell a pedagógusoknak érteni, hogy megváltozott a világ.
A hagyományos frontális óráknak kevéssé van létjogosultsága.
Interakció!
A modern technika, technológia eszközeit a tanítási-tanulási folyamatokban kamatoztatnunk kell, és ezek helyes használatát meg kell tanítanunk.
Ma egy átlagos telefon többet tud, mint régen egy számítógép.
Nem ritka a diákok között sem a komolyabb tudású "okostelefon", amelynek funkcióiról nem is mindig tudunk, kihasználni meg végképp nem tudjuk.
Fel kell nőnünk a feladathoz.
Meg kell értenünk, hogy teljesen másképp gondolkodnak a mai gyermekek, mint mi, hiszen annyival másabb a világ.
Szinte minden csatornán elérhető információk özönlenek folyamatosan rájuk, és ezzel nem nagyon tudnak mit kezdeni, néha teljesen elvesznek a dömping-szerű adathalmazban.
Nagy részük nem válik információvá, mert nem értik, nem érdekli őket, stb.
A digitális lehetőségek, eszközök olyan hatalmas erőt képviselnek, amit a tanulás-tanítás szolgálatába nem állítani vétek!
Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt a pedagógusok egy jó része tudja, és már alkalmazza is.
DE!
Az iskolai számítógépek, hálózatok, a hatalmas politikai színezetű kampányok ellenére sem ütik meg azt a színvonalat (irigyeljük a kivételt), amely alkalmas lenne arra, hogy egyidőben legalább egy osztálynyi gyerek tudjon dolgozni bizonyos hálózatokon, pl, Ning, Moodle, a facebook és twitter.
Újra kellene indítani a pedagógus-laptop programot, jó lenne bevezetni egyre több helyen az e-naplót, és még sorolhatnám.
Meg kell teremteni az alapot ahhoz, hogy a felmerülő igényeket ki tudjuk elégíteni.
Nekünk kell tanítani, akkor legalább egy (de persze jóval több) lépéssel a gyerekek előtt kell (ene) járnunk.
Amíg nem tudunk, vagy akarunk, az e-mail üzenetekre válaszolni legalább minden nap, addig nehezen tudunk az interaktivitásról hitelesen beszélni.
A WEB2 lényege az azonnali reakció, a gyorsaság, kontinenseket átívelően is.
Mennyivel egyszerűbb ilyen feltételekkel szakmai beszélgetéseket, vitákat folytatni akár az egész világon átívelően.
A gyerekeket motiválni tudnánk az érdekes animált feladatokkal, amiket nagyobb kedvvel oldanának meg, jobban ki lehetne alakítani a csoportmunkát, a közösséget, ami mind-mind segíti majd őket a az életben.
Száz szónak is egy a vége, az alapokat jól kell megadni.
Ebben nagy segítséget adhat a Wikipédia!
Írjuk meg mi, pedagógusok, hozzáértő szakemberek, és keressenek, tanuljanak a diákok a hiteles, többszörösen ellenőrzött, megbízható ismereteket tartalmazó információs bázisban!
Ez szakmailag és emberileg is kihívás, de hasznos és fontos.
Közös ügyünk kellene hogy legyen, ne csak a hangzatos szavakat halljuk, olvassuk a különböző orgánumokban, hanem legyen kézzelfogható eredménye.
A pedagógusok eddig is igyekeztek mindent megtenni a lehetőségeikhez képest, ha több lehetőségük lesz, többet tudnak majd tenni.
Ez mindannyiunk (remélhetőleg jól felfogott) érdeke.
Minden bizonnyal nem fogom megadni az egyetlen, az originális, egyetemes választ a problémára, de azért vannak javaslataim, gondolataim, amit most megosztok.
A probléma tehát az, hogy nem bíznak meg a hitelességében.
Rendben.
akkor alkossanak jobbat!
Írjanak a pedagógusok Wiki szócikkeket, és akkor minden bizonnyal nem mondják majd, hogy nem hiteles, hiszen ők maguk írták, és ők olyan munkát adnak majd ki a kezeik közül, ami megfelel az elvárásoknak.
Osszák fel maguk között a témákat, legyen felelőse mindegyiknek, és kísérjék is figyelemmel folyamatosan a témákat, ha valamelyik új információ nem helyénvaló, akkor moderálják.
Nem mindig szakmailag van probléma az egyes bejegyzésekkel, hanem ideológiai, vallási,politikai meggyőződésbeli különbségek vannak.
Ezekre fokozottan oda kell figyelni, mert minden szócikknek teljesen tárgyilagosnak kell lennie semmilyen érzelmi, ideológiai, politikai színezet nem befolyásolhatja.
Gondoljunk csak bele, hogy ezeket a diákok is olvassák, és ők még könnyebben, másképpen befolyásolhatók, ezt nem szabad megengedni.
Rá kell vennünk őket arra, hogy használják az internetet, a web, a web2 adta lehetőségeket, az interaktivitás hatalmas erejét és lehetőségét.
Ezzel talán még nem késtünk el.
Vegyük észre, hogy a mai diákok már az általános iskolától kezdve előttünk járnak (tisztelet a kivételnek) az információ beszerzése és megosztása terén, az interaktivitás egy szeletét nap-mint nap használják, igaz, hogy leginkább a közösségi oldalak chat-funkcióját, kép, video-megosztó alkalmazásait.
Sokan látogatják a Second Life nevű alkalmazást is, ami jóval túlmutat egy játék keretein.
Először is meg kell a pedagógusoknak érteni, hogy megváltozott a világ.
A hagyományos frontális óráknak kevéssé van létjogosultsága.
Interakció!
A modern technika, technológia eszközeit a tanítási-tanulási folyamatokban kamatoztatnunk kell, és ezek helyes használatát meg kell tanítanunk.
Ma egy átlagos telefon többet tud, mint régen egy számítógép.
Nem ritka a diákok között sem a komolyabb tudású "okostelefon", amelynek funkcióiról nem is mindig tudunk, kihasználni meg végképp nem tudjuk.
Fel kell nőnünk a feladathoz.
Meg kell értenünk, hogy teljesen másképp gondolkodnak a mai gyermekek, mint mi, hiszen annyival másabb a világ.
Szinte minden csatornán elérhető információk özönlenek folyamatosan rájuk, és ezzel nem nagyon tudnak mit kezdeni, néha teljesen elvesznek a dömping-szerű adathalmazban.
Nagy részük nem válik információvá, mert nem értik, nem érdekli őket, stb.
A digitális lehetőségek, eszközök olyan hatalmas erőt képviselnek, amit a tanulás-tanítás szolgálatába nem állítani vétek!
Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt a pedagógusok egy jó része tudja, és már alkalmazza is.
DE!
Az iskolai számítógépek, hálózatok, a hatalmas politikai színezetű kampányok ellenére sem ütik meg azt a színvonalat (irigyeljük a kivételt), amely alkalmas lenne arra, hogy egyidőben legalább egy osztálynyi gyerek tudjon dolgozni bizonyos hálózatokon, pl, Ning, Moodle, a facebook és twitter.
Újra kellene indítani a pedagógus-laptop programot, jó lenne bevezetni egyre több helyen az e-naplót, és még sorolhatnám.
Meg kell teremteni az alapot ahhoz, hogy a felmerülő igényeket ki tudjuk elégíteni.
Nekünk kell tanítani, akkor legalább egy (de persze jóval több) lépéssel a gyerekek előtt kell (ene) járnunk.
Amíg nem tudunk, vagy akarunk, az e-mail üzenetekre válaszolni legalább minden nap, addig nehezen tudunk az interaktivitásról hitelesen beszélni.
A WEB2 lényege az azonnali reakció, a gyorsaság, kontinenseket átívelően is.
Mennyivel egyszerűbb ilyen feltételekkel szakmai beszélgetéseket, vitákat folytatni akár az egész világon átívelően.
A gyerekeket motiválni tudnánk az érdekes animált feladatokkal, amiket nagyobb kedvvel oldanának meg, jobban ki lehetne alakítani a csoportmunkát, a közösséget, ami mind-mind segíti majd őket a az életben.
Száz szónak is egy a vége, az alapokat jól kell megadni.
Ebben nagy segítséget adhat a Wikipédia!
Írjuk meg mi, pedagógusok, hozzáértő szakemberek, és keressenek, tanuljanak a diákok a hiteles, többszörösen ellenőrzött, megbízható ismereteket tartalmazó információs bázisban!
Ez szakmailag és emberileg is kihívás, de hasznos és fontos.
Közös ügyünk kellene hogy legyen, ne csak a hangzatos szavakat halljuk, olvassuk a különböző orgánumokban, hanem legyen kézzelfogható eredménye.
A pedagógusok eddig is igyekeztek mindent megtenni a lehetőségeikhez képest, ha több lehetőségük lesz, többet tudnak majd tenni.
Ez mindannyiunk (remélhetőleg jól felfogott) érdeke.
Miért nem kedvelik a pedagógusok a Wikipedia-t? 2. rész.
Folytatom az előzőekben elkezdett, de be nem fejezett témát.
Rögtön egy érdekes link, a Pedagógusok Szakszervezete
ezen, és ezen a linken is megtalálható.
Nem véletlenül, hiszen ezzel is azt szeretnék elérni, hogy jobban megismerjék őket,ez némiképp cáfolja a felvetést, hogy esetleg nem szeretnék a Wikipédiát a pedagógusok, mert a szakszervezet nem véletlenül készítette el a saját oldalát ebben a rendszerben, bízik benne, hogy sokan rátalálnak ezen a fórumon is.
De térjünk vissza az alapfelvetéshez.
Egy 2007 novemberi cikk ad hírt arról, hogy Linda O’Connor könyvtáros, az Egyesült Államok New Jersey államában, Great Meadows városának egyik iskolájában letiltotta az iskolai könyvtár számítógépeiről a Wikipedia weboldalát.
A probléma még ma is fennáll.
Sürgős megoldást kíván, mert egyre nagyobb teret hódít az életünkben a számítógép, a web2, az IKT módszerek sokasága, az interaktivitás.
Rögtön egy érdekes link, a Pedagógusok Szakszervezete
ezen, és ezen a linken is megtalálható.
Nem véletlenül, hiszen ezzel is azt szeretnék elérni, hogy jobban megismerjék őket,ez némiképp cáfolja a felvetést, hogy esetleg nem szeretnék a Wikipédiát a pedagógusok, mert a szakszervezet nem véletlenül készítette el a saját oldalát ebben a rendszerben, bízik benne, hogy sokan rátalálnak ezen a fórumon is.
De térjünk vissza az alapfelvetéshez.
Egy 2007 novemberi cikk ad hírt arról, hogy Linda O’Connor könyvtáros, az Egyesült Államok New Jersey államában, Great Meadows városának egyik iskolájában letiltotta az iskolai könyvtár számítógépeiről a Wikipedia weboldalát.
A probléma még ma is fennáll.
Sürgős megoldást kíván, mert egyre nagyobb teret hódít az életünkben a számítógép, a web2, az IKT módszerek sokasága, az interaktivitás.
2010. április 22., csütörtök
Earth Day
Ma van a Föld napjaRemek alkalom ez arra, hogy az év további 364 napján nem eléggé odafigyelő emberek is rácsodálkozzanak arra, hogy tényleg, ezen a bolygón élünk és folyamatosan pusztítjuk.
Sajnos nem elég jó alkalom viszont arra, hogy tegyünk is komolyan és felelősen azért, hogy csökkentsük a pusztítás mértékét.
A szinte már mindenki által ismert okozatok eddig megismert okainak felsorolása messzire vezetne, és meghaladja ennek a kis bejegyzésnek a kereteit.
Inkább csodáljuk meg Földünk szépségeit, és reménykedjünk, hogy unokáink még láthatják...
Forrás
2010. április 19., hétfő
Miért nem kedvelik a pedagógusok a Wikipédia-t?
Találtam egy érdekes írást (stilszerűen egy Wiki oldalon), a Wikipédiáról.
Az írás természetesen szubjektív, de érdemes elolvasni és gondolatébresztőnek, vitaalapnak remek olvasmány.
Az írás természetesen szubjektív, de érdemes elolvasni és gondolatébresztőnek, vitaalapnak remek olvasmány.
Mi is az a Google ?
Jó régen volt, amikor még nem létezett a Google.
A mai emberek már nem is emlékeznek arra az időre, amikor indult az Internet, és nem volt még:
Facebook,
Second Life
Gmail,
IWIW,
Twitter, és
IKT,
no és Web2 sem.
A Google egy keresőként indult, de mára már egy világméretű birodalommá vált fogalom.
Szinte mindennel foglalkoznak, amivel a neten találkozhatunk, és remek szolgáltatásai vannak, és ami lényeges, egy részük ingyenes.
Jó időben imerték fel az internetes reklám fontosságát, és mára már megkerülhetetlen tényezővé vált a világon. Google AdWords,
Google AdSense
Rendkívül népszerű az ingyenes Blog-szolgáltatása, a blogspot.com, az ingyenesen elérhető térképszolgáltatása a Gooogle Maps és testvére a Google Earth, ami egy egy virtuális földgömb-program.
Hatalmas népszerűségnek örvend a YouTube videomesgosztó portál, amelyet ügyes húzással vásárolt meg.
Google-szolgáltatások összefoglalása
Keresési szolgáltatások:
Blog Search • Book Search • Catalogs • Directory • Froogle • Groups • News • Scholar • Video • YouTube • Web Search
Webes alkalmazások:
Analytics • Answers • Base • Blogger • Calendar • Docs & Spreadsheets • Finance • Gmail • Maps (Moon · Mars) • Notebook • orkut • Page Creator • Picasa Web Albums • Reader • Fordító • Wave
Számítógépes alkalmazások:
Chrome OS • Google Chrome • Google Co-op • Browser Sync • Google Desktop • Google Föld • Google SketchUp • Google Talk • Google Toolbar • Google Pack • Google Web Accelerator • Google Web Server • Hello • Picasa
Egyéb:
AdSense • AdWords • Google Labs • Google Mobile • Google Public DNS • Google Sitemaps • Google SMS • Google Trends • Zeitgeist
Jó régen volt, amikor még nem létezett a Google.
A mai emberek már nem is emlékeznek arra az időre, amikor indult az Internet, és nem volt még:
Facebook,
Second Life
Gmail,
IWIW,
Twitter, és
IKT,
no és Web2 sem.
A Google egy keresőként indult, de mára már egy világméretű birodalommá vált fogalom.
Szinte mindennel foglalkoznak, amivel a neten találkozhatunk, és remek szolgáltatásai vannak, és ami lényeges, egy részük ingyenes.
Jó időben imerték fel az internetes reklám fontosságát, és mára már megkerülhetetlen tényezővé vált a világon. Google AdWords,
Google AdSense
Rendkívül népszerű az ingyenes Blog-szolgáltatása, a blogspot.com, az ingyenesen elérhető térképszolgáltatása a Gooogle Maps és testvére a Google Earth, ami egy egy virtuális földgömb-program.
Hatalmas népszerűségnek örvend a YouTube videomesgosztó portál, amelyet ügyes húzással vásárolt meg.
Google-szolgáltatások összefoglalása
Keresési szolgáltatások:
Blog Search • Book Search • Catalogs • Directory • Froogle • Groups • News • Scholar • Video • YouTube • Web Search
Webes alkalmazások:
Analytics • Answers • Base • Blogger • Calendar • Docs & Spreadsheets • Finance • Gmail • Maps (Moon · Mars) • Notebook • orkut • Page Creator • Picasa Web Albums • Reader • Fordító • Wave
Számítógépes alkalmazások:
Chrome OS • Google Chrome • Google Co-op • Browser Sync • Google Desktop • Google Föld • Google SketchUp • Google Talk • Google Toolbar • Google Pack • Google Web Accelerator • Google Web Server • Hello • Picasa
Egyéb:
AdSense • AdWords • Google Labs • Google Mobile • Google Public DNS • Google Sitemaps • Google SMS • Google Trends • Zeitgeist
2010. április 12., hétfő
Avatarom
Avatarom repül
avatarom Superman...Ning újra
Bár jó ötletnek tartom a Second Life-ban való Ning és Moodle kísérletet, addig még sok NAND - kapu kap feszültéget...:-)
Addig marad a Ning hálózat.
Létrehozni egyet nem nehéz, azután tagokat toborozni (természetesen osztályközösségeket érdemes) és beindítani a virtualitást...:-)
Rengeteg ötlet megvalósítható ezen keresztül, nem lesznek a gyerekek, diákok a tanórai szűk időkerethez kötve, végezhetik a bejelentkezéseket és munkát, otthonról, könyvtárból, ismerőstől, iskolából, stb.
A lényeg az iteraktivitáson van, mert akkor termékeny a munka, ha egymás írásaira azonnal, vagy kis idő elteltével tudnak reflektálni, beszélgetés, szakmai, alkotó vita alakul ki, amely egyfajta szellemi múhelyként tud funkcionálni.
Remélem, hogy nem csak ideákat kergetek.
Addig marad a Ning hálózat.
Létrehozni egyet nem nehéz, azután tagokat toborozni (természetesen osztályközösségeket érdemes) és beindítani a virtualitást...:-)
Rengeteg ötlet megvalósítható ezen keresztül, nem lesznek a gyerekek, diákok a tanórai szűk időkerethez kötve, végezhetik a bejelentkezéseket és munkát, otthonról, könyvtárból, ismerőstől, iskolából, stb.
A lényeg az iteraktivitáson van, mert akkor termékeny a munka, ha egymás írásaira azonnal, vagy kis idő elteltével tudnak reflektálni, beszélgetés, szakmai, alkotó vita alakul ki, amely egyfajta szellemi múhelyként tud funkcionálni.
Remélem, hogy nem csak ideákat kergetek.
"Szekond.Lájf" 2.
Megtörtént.
Regisztráltam egy avatart a Second Life rendszerben.
Még nem sok időm volt bebarangolni a szűkebb környezetemet, távolabbra pedig egyáltalán nem jutottam.
Hallomásból tudom, hogy elég nagy "magyar kolónia" van egyes régiókban, alkalomadtám majd rákeresek.
Az azonban már most is jól látszik, hogy ide idő kell, de rengeteg.
A kérdés az, hogy megéri-e?
Nekem személy szerint egy jó könyv olvasása örömet okoz, ráadásul tanulhatok is belőle.
Ebből vajon profitálhatok-e?
Mi a különbség a Second Life és a Sims között?
A Sims is egy virtuális világ, építem az otthonomat, gondoskodom a családomról, ismerkedem, élek, dolgozom, miegymás.
Órákat töltenek el a tinik csak azzal, hogy a za avatarjukat csinosítgassák, és akkor még ki sem léptek a házból.
Az tény, hogy ez egy zárt játék, túl sok mozgásterünk abból a tekintetben nincs, hogy interaktíve real-time kommunikáljunk embertársainkkal a világ bármely tájékán.
A Second Life más.
Itt, aki éppen online van, az elvileg kommunikálhat egymással, aktív közösségi életet is élhet, persze ehhez gyakorlat, és ismerettség kell, de máshoz is, így ez nem extra követelmény.
Az alábbi linken talált japán hölgy oldala érdekes, meglepő alkalmazásokat és ötleteket láthatunk online oktatási témákban, páldául a kémia óra remek.
Jó ötletnek tartom, hogy a rendszerben bent lévők nem csupán "céltalanul" lődörögnek, hanem ismereteket is felcsipegethetnek, játékos formában.
Egy gondolat fogalmazódott meg bennem hirtelen, mi lenne akkor, ha a Second Life rendszerében szerveznék Moodle, illetve Ning hálózatot?
Tehát azon túl, hogy egy virtuális világba helyezem át saját magam egy avatar segítségével, ott is, hasonlóan a monitor túloldalához, közösségi, IKT és WEB2-es módszereket bevezetve, megszervezve, használva, terjesztve, oktatva próbálnék meg (persze remélhetőleg széles támogatói bázissal) e-learning környezetet megvalósítani.
Na, rohanok ezt az ötletet azonnal levédetem...
Regisztráltam egy avatart a Second Life rendszerben.
Még nem sok időm volt bebarangolni a szűkebb környezetemet, távolabbra pedig egyáltalán nem jutottam.
Hallomásból tudom, hogy elég nagy "magyar kolónia" van egyes régiókban, alkalomadtám majd rákeresek.
Az azonban már most is jól látszik, hogy ide idő kell, de rengeteg.
A kérdés az, hogy megéri-e?
Nekem személy szerint egy jó könyv olvasása örömet okoz, ráadásul tanulhatok is belőle.
Ebből vajon profitálhatok-e?
Mi a különbség a Second Life és a Sims között?
A Sims is egy virtuális világ, építem az otthonomat, gondoskodom a családomról, ismerkedem, élek, dolgozom, miegymás.
Órákat töltenek el a tinik csak azzal, hogy a za avatarjukat csinosítgassák, és akkor még ki sem léptek a házból.
Az tény, hogy ez egy zárt játék, túl sok mozgásterünk abból a tekintetben nincs, hogy interaktíve real-time kommunikáljunk embertársainkkal a világ bármely tájékán.
A Second Life más.
Itt, aki éppen online van, az elvileg kommunikálhat egymással, aktív közösségi életet is élhet, persze ehhez gyakorlat, és ismerettség kell, de máshoz is, így ez nem extra követelmény.
Az alábbi linken talált japán hölgy oldala érdekes, meglepő alkalmazásokat és ötleteket láthatunk online oktatási témákban, páldául a kémia óra remek.
Jó ötletnek tartom, hogy a rendszerben bent lévők nem csupán "céltalanul" lődörögnek, hanem ismereteket is felcsipegethetnek, játékos formában.
Egy gondolat fogalmazódott meg bennem hirtelen, mi lenne akkor, ha a Second Life rendszerében szerveznék Moodle, illetve Ning hálózatot?
Tehát azon túl, hogy egy virtuális világba helyezem át saját magam egy avatar segítségével, ott is, hasonlóan a monitor túloldalához, közösségi, IKT és WEB2-es módszereket bevezetve, megszervezve, használva, terjesztve, oktatva próbálnék meg (persze remélhetőleg széles támogatói bázissal) e-learning környezetet megvalósítani.
Na, rohanok ezt az ötletet azonnal levédetem...
"Szekond.Lájf"
Mi is ez a "játék" ?
Játék-e egyáltalán?
Játék-e egyáltalán?
A Second Life egy olyan 3D-s virtuális világ, amelyet teljes mértékben az ott lakók építettek és alakítottak ki. A 2003. évi bevezetés óta ez a társadalom jelentősen növekszik, mely mára elérte a többmilliós lélekszámot. A lakók a föld szinte összes részén megtalálhatók.Forrás
* E világba történő belépéssel egy hatalmas digitális kontinens tárul a szemed elé megszámlálhatatlan lehetőséggel, mely során kapcsolatot teremthetsz más lakókkal, szórakozhatsz, tapasztalatot szerezhetsz és új lehetőségeket fedezhetsz fel, ahol lehetőséged van saját otthont és üzletet is kialakítani.
* Környezetedben találkozhatsz társaiddal, akikkel üzletelhetsz és ezáltal jövedelemhez is juthatsz. Ez a kereskedelem a Second Life belső világában zajlik, ahol a hivatalos devizanem a Linden dollár, amely átváltható USD-re.
Ning vs. Moodle 2.
Az előzőből kimaradt a "vs" most pótolom.
Tulajdonképpen csak a Mooodle-t elemezgettem.
Elöljáróban egy link, amely a "Modern Eszközök a pedagógiában" című Ning hálózat egy része, saját lapom címe.
A Ning a Moodle-hoz képest szabadabb, rosszul értelmezve szabadosabb is.
Ez nem negatív kritika természetesen, csak megállapítás. Számomra közelebb áll a mai divatos "webkettes" trendhez.
A blogolás, kép- illetve videó-feltöltés a nagy népszerűségnek örvendő közösségi portálok hangulatát idézi, így nem nagy a váltás, és nem idegenkedhetnek a mai kor diákjai a használatuktól, hiszen gyakorlatilag nem kell itt sem mást csinálni, mint megosztani, csevegni, stb.
Persze kissé mégis más, nem csupán szórakozás, hanem tanulás, információátadás lenne a célja, erősen építve a közösségekre.
Egymással interaktívan tudnak érintkezni a diákok, felhasználók, és azonnali üzenetekben oszthatják meg egymással a véleményüket, tapasztalataikat, kérhetnek segítséget, stb.
Egy-egy céltudatosan kialakított hálózat kiváló tere lehet egy adott téma boncolgatásához, a web2 számtalan lehetőségét kihasználva, könnyed stílusban, egyszerűen, és így nagyobb hatékonysággal.
A Ning rendszer lényegét tulajdonképpen azonnal, vagy percek alatt átláthatja az is, aki még nem ismeri, ezért hamar a használatba is veszi, gyarapítva így a felhasználók táborát.
Pontosan ezért érzem közelebb a fiatalokhoz a Ning hálózatot.
Könnyedén tudok létrehozni egy saját hálózatot, ahová egy adott diákcsoportnak van csak jogosultsága belépni, így a feladatokat célzottan tudom megfogalmazni és mindenki számára elérhetővé tenni.
mivel az átlagos tanítási órák általában kevésnek bizonyulnak a különböző projektek végrehajtására, így a diákok otthonról is hozzátehetnek a projekt sikeréhez.
Tulajdonképpen csak a Mooodle-t elemezgettem.
Elöljáróban egy link, amely a "Modern Eszközök a pedagógiában" című Ning hálózat egy része, saját lapom címe.
A Ning a Moodle-hoz képest szabadabb, rosszul értelmezve szabadosabb is.
Ez nem negatív kritika természetesen, csak megállapítás. Számomra közelebb áll a mai divatos "webkettes" trendhez.
A blogolás, kép- illetve videó-feltöltés a nagy népszerűségnek örvendő közösségi portálok hangulatát idézi, így nem nagy a váltás, és nem idegenkedhetnek a mai kor diákjai a használatuktól, hiszen gyakorlatilag nem kell itt sem mást csinálni, mint megosztani, csevegni, stb.
Persze kissé mégis más, nem csupán szórakozás, hanem tanulás, információátadás lenne a célja, erősen építve a közösségekre.
Egymással interaktívan tudnak érintkezni a diákok, felhasználók, és azonnali üzenetekben oszthatják meg egymással a véleményüket, tapasztalataikat, kérhetnek segítséget, stb.
Egy-egy céltudatosan kialakított hálózat kiváló tere lehet egy adott téma boncolgatásához, a web2 számtalan lehetőségét kihasználva, könnyed stílusban, egyszerűen, és így nagyobb hatékonysággal.
A Ning rendszer lényegét tulajdonképpen azonnal, vagy percek alatt átláthatja az is, aki még nem ismeri, ezért hamar a használatba is veszi, gyarapítva így a felhasználók táborát.
Pontosan ezért érzem közelebb a fiatalokhoz a Ning hálózatot.
Könnyedén tudok létrehozni egy saját hálózatot, ahová egy adott diákcsoportnak van csak jogosultsága belépni, így a feladatokat célzottan tudom megfogalmazni és mindenki számára elérhetővé tenni.
mivel az átlagos tanítási órák általában kevésnek bizonyulnak a különböző projektek végrehajtására, így a diákok otthonról is hozzátehetnek a projekt sikeréhez.
2010. április 11., vasárnap
Ning vs. Moodle 1.
Nézzük a Moodle-t.
Mi is a Moodle?
Ez mind szép és jó, azonban elsőre a rendszer kissé bonyolult.
Szükség van egy szerverre, oda kell telepíteni, és onnan szolgálja majd ki a felhasználókat (ez ma már nem lehet akkora probléma, mint akár 5-10 éve, de érteni kell a telepítéshez, tehát nem árt a rendszergazdai segítség).)
Természetesen a felhasználók szempontjából ez érdektelen, hiszen ők nem tudnak erről, illetve nem szükséges tudniuk, mert ők "csupán" használják a rendszert.
A rendszer pedig jól működik.
Persze kell némi idő, amíg kitanuljuk a csínját-bínját, de érdemes.
alapvető infrastrukturális háttér nélkül viszont ez sem működőképes. Mint amikor SDT-t böngészve az osztály csak malmozik, mert a teremben lévő tanulók nem tudnak az alacsony sávszélesség mellett (miatt) egyszerre rákapcsolódni a keresett, használni kívánt oldalra.
Nem beszélve arról, hogy kell pár elszánt tanár, aki hajlandó tartalommal megtölteni a keretet, ami elég kiindulási alap lehet egy tanulási, kommunikációs folyamathoz.
Persze ehhez elég sok idő szükséges, ami valószínűleg nem lesz beépíthető a napi iskolai munkába a jelen közoktatási állapotok szerint. Marad tehát a lelkesedésből majd éjjel, és a családtól ellopott időkben való tanulás, ismerkedés és fejlesztés a rendszerrel való zökkenőmentes munka érdekében.
a diákokkal pedig megtanítani a kissé kötött rendszer jellemzőit és viszonylag hamar megtanítani őket a használatra, hogy minél több órán és feladat, projekt során tudják alkalmazni a web adta lehetőségeket és eszközöket.
Mi is a Moodle?
A Moodle-projekt középpontjában az oktatók tanítást kezelő és támogató eszközökkel való ellátása áll, ugyanakkor a Moodle igen sokféleképpen használható:Forrás
* a Moodle egyformán használható akár több ezer tanuló oktatására, akár egy általános iskolában, vagy akár a pedagógiát hobbiként űző amatőr számítógépén.
* A programot számos intézményben működtetik teljesen online kurzusok megtartására, mások csak a tantermi oktatás kiegészítésére (vegyes oktatásra) használják.
* Sok felhasználó előszeretettel támaszkodik a beépített tevékenységekre (pl. fórumok, adatbázis és wikik), melyek révén egy-egy témakörben összedolgozó tanuló közösségeket alakítanak ki (a szociális konstruktivista pedagógia szellemében), mások a Moodle-t elsősorban az ismeretanyag (pl. standard SCORM-csomagok formájában való) átadására, valamint felméréseken és teszteken keresztül az ismeretanyag elsajátításának ellenőrzésére használják.
Ez mind szép és jó, azonban elsőre a rendszer kissé bonyolult.
Szükség van egy szerverre, oda kell telepíteni, és onnan szolgálja majd ki a felhasználókat (ez ma már nem lehet akkora probléma, mint akár 5-10 éve, de érteni kell a telepítéshez, tehát nem árt a rendszergazdai segítség).)
Természetesen a felhasználók szempontjából ez érdektelen, hiszen ők nem tudnak erről, illetve nem szükséges tudniuk, mert ők "csupán" használják a rendszert.
A rendszer pedig jól működik.
Persze kell némi idő, amíg kitanuljuk a csínját-bínját, de érdemes.
alapvető infrastrukturális háttér nélkül viszont ez sem működőképes. Mint amikor SDT-t böngészve az osztály csak malmozik, mert a teremben lévő tanulók nem tudnak az alacsony sávszélesség mellett (miatt) egyszerre rákapcsolódni a keresett, használni kívánt oldalra.
Nem beszélve arról, hogy kell pár elszánt tanár, aki hajlandó tartalommal megtölteni a keretet, ami elég kiindulási alap lehet egy tanulási, kommunikációs folyamathoz.
Persze ehhez elég sok idő szükséges, ami valószínűleg nem lesz beépíthető a napi iskolai munkába a jelen közoktatási állapotok szerint. Marad tehát a lelkesedésből majd éjjel, és a családtól ellopott időkben való tanulás, ismerkedés és fejlesztés a rendszerrel való zökkenőmentes munka érdekében.
a diákokkal pedig megtanítani a kissé kötött rendszer jellemzőit és viszonylag hamar megtanítani őket a használatra, hogy minél több órán és feladat, projekt során tudják alkalmazni a web adta lehetőségeket és eszközöket.
2010. április 1., csütörtök
2010. március 29., hétfő
Milyen vélt vagy valós okai vannak, hogy az iskolák többségében nem használnak moodle keretrendszert?
Ez az ingyenes, szabad forráskódú, intézményre és személyre szabható keretrendszer 1999-ben, Ausztráliában született, és máris a legelterjedtebb ilyen rendszer a világon. Moodle – a legnépszerűbb tanulási platform
Elolvasva Nóri blogbejegyzését, a következő pár mondat nagyon helytálló az én ismereteim szerint is:
Ez ma, 2010 márciusának végén is probléma, mármint az, hogy egy vidéki iskola számítástechnika termében egyszerre lehetetlen internetezni több embernek, mert a rendszer annyira lelassul, hogy gyakorlatilag lehetetlenné válik a kommunikáció.
A gépek elavultak, a cseréjük viszont anyagi bázisok híjján, nem megoldható.
A pedagógusok egy része pedig nem tartja a lépést az IKT eszköztár gyarapodásával, így a moodle keretrendszer használata fel sem merül.
Elolvasva Nóri blogbejegyzését, a következő pár mondat nagyon helytálló az én ismereteim szerint is:
... technikai akadályai is vannak a keretrendszer használatának, hisz még ma is akadnak emberek, akiknek nincs rendszeres internet hozzáférésük otthon, vagy épp vannak iskolák, ahol egy rendes informatika/számítástechnika terem vagy épp a könyvtár felszerelése számítógépekkel és internettel problémát jelent...
Ez ma, 2010 márciusának végén is probléma, mármint az, hogy egy vidéki iskola számítástechnika termében egyszerre lehetetlen internetezni több embernek, mert a rendszer annyira lelassul, hogy gyakorlatilag lehetetlenné válik a kommunikáció.
A gépek elavultak, a cseréjük viszont anyagi bázisok híjján, nem megoldható.
A pedagógusok egy része pedig nem tartja a lépést az IKT eszköztár gyarapodásával, így a moodle keretrendszer használata fel sem merül.
2010. március 28., vasárnap
Az akadályok alapján milyen konkrét megoldásokkal lehetne a moodle használatát egy iskolában bevezetni?
Pár éve az SDT elindulása sem volt zökkenőmentes, mert nem voltak felkészülve a pedagógusok erre a lehetőségre, ráadásul az eszközellátottság is hagyott némi kívánnivalót maga után az iskolákban. A HEFOP lehetőségein belül rengeteg pedagógus kapott SDT alap-, és szaktárgyi képzéseket, amelyek során elsajátíthatták az IKT eszközök használatát, az SDT-vel karöltve.
Jelenleg a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, az IKT módszerek elsajátítása érdekében országos szinten rengeteg pályázat nyerteseként a pedagógusok jelentős része részt vehet képzéseken, amelyek során elsajátíthatják az alapvető ismereteket, technikákat ahhoz, hogy a mindennapi munkájuk során felhasználják a 21. sz. technikai vívmányai közül az IKT keretein belül alkalmazható alkalmazásokat, lehetőségeket.
Persze ez egy jó lap a munka elkezdéséhez, a szemléletváltás is fontos, miszerint a tanítási folyamat során akarják is alkalmazni, a technikai újítást.
amíg egy e-mail üzenet elküldése gondot jelenthet adott esetben, addig nehezen várhatjuk el, hogy aktív fórumhasználó pedagógusok egymással interaktívan fogják megbeszélni a szakmai munka során felmerült kérdéseket és mondjuk Twitter-üzenetekkel reagálnak egymás felvetéseire, vagy a Tanárblog-on.
Persze a legjobb szándék ellenére sem lehet ezeket a célokat megvalósítani, ha nincs mivel és mikor!
A technikai háteret egészen egyszerűen alapvető feltételnek tartom, így ezeket biztosítani kell ahhoz, hogy érdemben lehessen bármilyen IKT-megoldás alkalmazásáról beszélni.
Elavult géppark lecserélése, új berendezések beszerzés nélkül lehetetlen a munka hatékony végzése, majd az eszközökhöz való hozzáférés és megfelelő időtartam biztosítása is elengedhetetlen.
A pedagógusoknak meg kell tanulni a használatukat, el kell sajátítani az új alkalmazásokat, és a gyakorlatban olyan jártasságra szert tenniük, amely a tanórákon ténylegesen javítja a munka hatékonyságát.
A gyakorlás során szerzett fokozatos hozzáértés, rutin, egyre csökkenti a ráfordított energiát és időt, így egyre érdekesebb feladatokkal tudják majd fűszerezni mindennapi munkájukat.
A fejlődés és a sok pozitív visszajelzés pozitív visszacsatolásként jelentkezik majd a munkájuk során, így örömmel fogják használni és fejleszteni tudásukat, repertoárjukat a jövő nemzedékének nagy megelégedésére, és természetesen hasznára.
Néhány hasznos link a témával kapcsolatban:
Digitális tananyagok
Educatio_2010 kiállítás
Jelenleg a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, az IKT módszerek elsajátítása érdekében országos szinten rengeteg pályázat nyerteseként a pedagógusok jelentős része részt vehet képzéseken, amelyek során elsajátíthatják az alapvető ismereteket, technikákat ahhoz, hogy a mindennapi munkájuk során felhasználják a 21. sz. technikai vívmányai közül az IKT keretein belül alkalmazható alkalmazásokat, lehetőségeket.
Persze ez egy jó lap a munka elkezdéséhez, a szemléletváltás is fontos, miszerint a tanítási folyamat során akarják is alkalmazni, a technikai újítást.
amíg egy e-mail üzenet elküldése gondot jelenthet adott esetben, addig nehezen várhatjuk el, hogy aktív fórumhasználó pedagógusok egymással interaktívan fogják megbeszélni a szakmai munka során felmerült kérdéseket és mondjuk Twitter-üzenetekkel reagálnak egymás felvetéseire, vagy a Tanárblog-on.
Persze a legjobb szándék ellenére sem lehet ezeket a célokat megvalósítani, ha nincs mivel és mikor!
A technikai háteret egészen egyszerűen alapvető feltételnek tartom, így ezeket biztosítani kell ahhoz, hogy érdemben lehessen bármilyen IKT-megoldás alkalmazásáról beszélni.
Elavult géppark lecserélése, új berendezések beszerzés nélkül lehetetlen a munka hatékony végzése, majd az eszközökhöz való hozzáférés és megfelelő időtartam biztosítása is elengedhetetlen.
A pedagógusoknak meg kell tanulni a használatukat, el kell sajátítani az új alkalmazásokat, és a gyakorlatban olyan jártasságra szert tenniük, amely a tanórákon ténylegesen javítja a munka hatékonyságát.
A gyakorlás során szerzett fokozatos hozzáértés, rutin, egyre csökkenti a ráfordított energiát és időt, így egyre érdekesebb feladatokkal tudják majd fűszerezni mindennapi munkájukat.
A fejlődés és a sok pozitív visszajelzés pozitív visszacsatolásként jelentkezik majd a munkájuk során, így örömmel fogják használni és fejleszteni tudásukat, repertoárjukat a jövő nemzedékének nagy megelégedésére, és természetesen hasznára.
Néhány hasznos link a témával kapcsolatban:
Digitális tananyagok
Educatio_2010 kiállítás
2010. március 21., vasárnap
Olvasónapló folytatás
Olvasónapló Figula Erika Új Pedagógia Szemlében megjelent,
A tanár -diák kapcsolatban szerepet játszó személyiségtulajdonságok című írásából.
Előzmények az előző bejegyzésből:
Az írás azt kutatja és mutatja be, hogy miként vélekedik a tanár illetve diák az interperszonális kapcsolatokban való ideális tulajdonságokat.
Kicsit beleásom magam és folytatom.
Találtam egy cikket a sulineten a tanár személyiségjegyeiről, illetve az elvárásokról velük szemben:
A cikk szerint a három legfontosabb tényező sorrendben:
Figula Erika cikke szerint is a szakma a következő személyiségtulajdonságokat tartja fontosnak:
Ezek a tulajdonságok azonban nehezen értelmezhetőek, és túl általánosak, ráadásul gyakorlatilag egzakt módon nem mérhetőek.
A folytatás
Mi is a probléma?
A tulajdonságlista egy konkrét vizsgálat szintjén nem releváns.
Miért?
A pedagógusszerep lényege, hogy a folyamat interperszonális térben zajlik.
Ebből következik, hogy főként azokat a jellemző tulajdonságokat kellene kiemelni, amelyek interperszonális kapcsolatban a hatékony személyiség ismérvei közé tartoznak. Nem tulajdonságlistát kell gyűjteni, hanem típusalkotással meghatározni az adott helyzetekben való közreműködését, annak hatékonyságát, és így visszajelzést is adni a későbbiekre.
Figula Erika egy ilyen típusalkotási kísérletet mutat be.
A kísérlet kiindulópontja egy fontos kérdés:
Hogyan értelmezik interperszonális helyzetekben a tulajdonságokat a pedagógusok és pedagógusjelöltek.
A típusmeghatározás során az a döntő, hogy interperszonális helyzetekben mely viselkedésformák, tulajdonságok a fontosak, illetve melyek nem.
A vizsgálat nem a jó és a rossz kategóriákba való besorolást tartotta fontosnak.
Az a lényeg, hogy a tanáriviselkedés mennyire tud alkalmazkodni, mennyire tudja a pozitív viselkedési mintákból adódó előnyöket kihasználni, a negatívból adódó hátrányokat pedig kiküszöbölni.
Ehhez a tanári szerep viselkedést befolyásoló tulajdonságpreferenciáit kell feltárni.
A vizsgálat módszere
Alapvető kérdés volt, hogy mennyiben tér el egy már legalább öt éve a pályán lévő aktív pedagógus és a pedagóguspályára készülő főiskolai hallgató értékítélete a fontosnak tartott tulajdonságjegyeket illetőleg.
A vizsgálat a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán és 6 Szabolcs-Szatmár Bereg megyei általános iskolában zajlott 229 főiskola hallgató és 117 gyakorló pedagógus részvételével.
72:28 volt a nők-férfiak aránya, az országos átlaggal közel azonos.
A tanár személyisége szempontjából fontosnak, az interperszonális magatartás szempontjából ideálisnak tartott értékek feltárását tűzték ki célul a gyakorló pedagógusok és a főiskolai hallgatók összehasonlításában.
Az elemzéshez különválasztották a Leary-tulajdonságlista pozitív, negatív és semleges tulajdonságait. Megfigyelték az egyes csoportokban szereplő tulajdonságok mentén az összminta eloszlását. Az eloszlásokat hisztogramokon ábrázolták.
A Leary-tipológia lehetőséget ad arra, hogy a tanár-diák között megnyilvánuló, interperszonális magatartás e szintjét az általa szerkesztett tulajdonságlistával feltárjuk. A kérdőív 128 tulajdonságot foglal magában. A vizsgálati személyek feladata volt a kérdőívben szereplő személyiségtulajdonságok fontosságának megítélése a tanár személyisége szempontjából. Egy megadott kétpólusú szakasz (nem fontos–fontos) mentén fejezhették ki véleményüket. Minél inkább a jobb oldali végponthoz közelítettek, annál fontosabbnak tartották a megadott tulajdonságot.
A vizsgálat eredményei
A pozitív tulajdonságok tekintetében – pl. „kedves és biztató” – a hisztogramon látható, hogy a vizsgálati személyek egyértelműen fontosnak tartják az adott tulajdonságot, mivel a jobb oldali végponthoz közelítettek inkább.
A „kedves és biztató” változó hisztogramja
Semleges tulajdonságok esetén – pl. „ha szüksége van rá, panaszt emel” – a hisztogram vegyes képet mutat. Ez azt tükrözi, hogy a semleges tulajdonság esetén nagyon megoszlanak a vélemények a fontosság tekintetében.
„Ha szükség van rá, panaszt emel”
A negatív tulajdonságokat elemezve feltűnő eredményt kaptak. Például a „gerinctelen” tulajdonság esetében a hisztogramon jellegzetes hármas csoportosulás látható. A vizsgálati személyek kb. kétharmada egyáltalán nem tartja fontosnak az adott negatív tulajdonságot, míg egyharmad kb. fele-fele arányban középre húz, illetve nagyon fontosnak tartja.
A „gerinctelen” változó hisztogramja
Az összes negatív tulajdonság esetében hasonló jellegzetességet mutat a minta. Az igen erőteljesen negatív tulajdonságot a minta egyik része nagyon fontosnak, meghatározónak tartja a tanár személyisége szempontjából abban az értelemben, hogyha jelen van az adott tulajdonság, az rossz irányban befolyásolja a tanár-diák kapcsolatot. A minta másik része egyáltalán nem tartja fontosnak abban az értelemben, hogy az a negatív tulajdonság ne legyen a pedagógus sajátja (ezt utóvizsgálati eredményeik is alátámasztották).
Az eloszlások alapján megállapították, hogy két szélsőséges értéket adó csoportot lehet elkülöníteni. A pozitív tulajdonságokat mindenki egyformán ítéli meg. Azonban a negatív tulajdonságok esetében markánssá vált az összminta kétpólusú (nem fontos–fontos) eloszlása. Ezekre klaszter-analízist végeztek annak megállapítására, hogy a két pólus ugyanazon emberek értékítéletei alapján jön-e létre, és azt kapták, hogy minden esetben ugyanazon emberek csoportja vált ketté.
Tehát a vizsgált minta megoszlása valóban kétféle megközelítési, feldolgozási módot, egyfajta kognitív stílust takar. Az egyik csoportba azok a személyek tartoznak, akik a tanári személyiségtulajdonság megítélésében a negatív tulajdonságokkal nem számolnak (nem tartják fontosnak), tehát a negatív tulajdonságok elhárítása jellemzi őket (hárítók).
A másik csoportba azok a személyek tartoznak, akik a negatív tulajdonságokkal számolnak (igen fontosnak tartják), a negatív jelentésű információk befogadására, ezek felerősítésére hajlamosak (közelítők).
A személyek konzisztens választendenciáit olyan kontinuum mentén jellemezhetők, melynek két végpontja képviseli az elkerülés és a kiélezés formáit. Feltételezhető, hogy itt a negatív élmények, negatív tulajdonságok elhárítására vagy felerősítésére való hajlam s ennek megnyilvánulása az észlelésben mint a személyiség egyik alapvető dimenziója jelenik meg.
A represszív tanár a veszélyjeleket perceptuálisan elhárítja, jellemző rá a szeretetteljes interakciók keresése, illetve konstruktív megoldáskeresés szeretetteljes együttműködésben. Interperszonális viselkedésének sajátja, hogy negatív impulzusait elhárítja, dependens interperszonális attitűd és az agresszióelfojtás jellemzi. A tekintélyelvűség a negatív tulajdonságok elhárítása, pozitív énkép, szociabilitás, jó közérzet, önkontroll, tolerancia jellemzi. Túlbecsüli a pozitív, lebecsüli a negatív tulajdonságokat.
A szenzitív típusú tanárra jellemző a veszélyhelyzetekre való felkészülés, beállítódás, a represszív elkerülő attitűdjével ellentétben a közelítő attitűd, s ezzel együtt a negatív emocionális-motivációs rendszerek működésdominanciája (KULCSÁR ZS. 1981).
Tehát a negatív érzelmi jelentésű információk befogadására, felerősítésére való hajlam jellemzi őket. Az irodalom szerint rossz szociabilitás, intolerancia, nonkonformitás is jellemzi ezt a személyiségdimenziót. A dominanciát, irányítást, vezetést magában foglaló tulajdonságokat, értékeket hangsúlyozzák.
Feltételezték, hogy vizsgálati mintákban a represszivitás-szenzitivitás nem mint merev személyiségdimenzió, hanem mint kognitív stílus jelenik meg, és attitűdként játszik szerepet az értékek megítélésében.
Nem az eredeti hipotézis szerint különültek el a vizsgálati minták (nem a főiskolai hallgatók és a pedagógusok mentén), ezért megvizsgálták, hogy az alminták hogyan válnak szét a fenti megközelítési mód szerint.
A vizsgálat eddigi eredménye alapján feltételezhető, hogy a főiskolai hallgatók és a pedagógusok személyiségpreferenciája – akár az ideális tanár személyiségtulajdonságaira, akár a tanár-diák kapcsolatra vonatkozóan – inkább személyiség- és kognitívstílus-függő, mintsem szerepfüggő.
Feltételezték, hogy a pedagóguspályát inkább a represszív személyiségvonással rendelkező emberek választják. ezt azzal indokloták, hogy avizsgálati minta nagy része (63,9%-a) a represszív személyiségűek csoportjába, kisebb része (14,6%-a) a szenzitív csoportba esett, de eredményeink, miszerint bizonyos attitűddel, személyiségjeggyel rendelkező emberek választják a pedagóguspályát, csak feltételezésre adnak lehetőséget. Ennek bizonyítására jelenlegi vizsgálatuk keretei nem adtak lehetőséget.
A dolgozat végén a jövőre vonatkozva azt írja Figula Erika, hogy a tervezik a vizsgálatuk eredményeinek alátámasztását, a represszivitást-szenzitivitást mérő személyiségvizsgáló kérdőívvel, a pedagógusképzésben ugyanis fontos számolni a személyiségvonásokkal. Ennek függvényében kellene nevelni a hallgatót a tanár-diák interakcióra, finomítani az oktatást, hiszen mindkét típusnak vannak előnyei és hátrányai, melyeket önismereti, énképerősítő szakmai programok során lehet tudatosítani a pedagógusokban és a pedagógusjelöltekben.
A következő irodalomjegyzéket használta fel Figula Erika:
ADELSON, J.: A tanár mint modell. Pedagógiai Szociálpszichológia. 1976, Gondolat.
ALLPORT, W.: A személyiség alakulása. Bp., 1980, Gondolat
ARGYL, M: Social interaction. Tavistock publikations, Bristol, 1980.
G. DONÁTH BLANKA: A tanár-diák kapcsolatról. Bp., 1977, Tankönyvkiadó.
GERÉB GYÖRGY: A pedagógusszemélyiség néhány pszichológiai aspektusa. Módszertani Közlemények, 1982.
GORDON, T.: A tanári hatékonyság fejlesztése. Bp., 1989, Gondolat.
HEGEDŰS T. ANDRÁS: A nevelővé válás. Bp., 1988, Tankönyvkiadó.
KÓSÁNÉ ORMAI VERA: A pedagógus. Bp., 1980, Tankönyvkiadó.
KULCSÁR ZSUZSA: Személyiségpszichológia. Bp., 1981, Tankönyvkiadó.
A tanár -diák kapcsolatban szerepet játszó személyiségtulajdonságok című írásából.
Előzmények az előző bejegyzésből:
Az írás azt kutatja és mutatja be, hogy miként vélekedik a tanár illetve diák az interperszonális kapcsolatokban való ideális tulajdonságokat.
Kicsit beleásom magam és folytatom.
Találtam egy cikket a sulineten a tanár személyiségjegyeiről, illetve az elvárásokról velük szemben:
A cikk szerint a három legfontosabb tényező sorrendben:
- szaktárgyi tudás
- általános műveltség
- szakmai (pedagógiai) ismeretek, képességek, jártasságok
Figula Erika cikke szerint is a szakma a következő személyiségtulajdonságokat tartja fontosnak:
- reális énkép, reálism önismeret
- önbizalom, önbecsülés
- hitelesség, kongruencia
- magas fokú elkötelezettség és felelősségtudat
- nyitottság, nyíltság mások iránt
- emberszeretet, gyermekszeretet
- tolerancia
- szociális érzékenység
- szuggesztivitás
- fegyelem, önfegyelem
- kritikai, önkritikai érzék
Ezek a tulajdonságok azonban nehezen értelmezhetőek, és túl általánosak, ráadásul gyakorlatilag egzakt módon nem mérhetőek.
A folytatás
Mi is a probléma?
A tulajdonságlista egy konkrét vizsgálat szintjén nem releváns.
Miért?
A pedagógusszerep lényege, hogy a folyamat interperszonális térben zajlik.
Ebből következik, hogy főként azokat a jellemző tulajdonságokat kellene kiemelni, amelyek interperszonális kapcsolatban a hatékony személyiség ismérvei közé tartoznak. Nem tulajdonságlistát kell gyűjteni, hanem típusalkotással meghatározni az adott helyzetekben való közreműködését, annak hatékonyságát, és így visszajelzést is adni a későbbiekre.
Figula Erika egy ilyen típusalkotási kísérletet mutat be.
A kísérlet kiindulópontja egy fontos kérdés:
Hogyan értelmezik interperszonális helyzetekben a tulajdonságokat a pedagógusok és pedagógusjelöltek.
A típusmeghatározás során az a döntő, hogy interperszonális helyzetekben mely viselkedésformák, tulajdonságok a fontosak, illetve melyek nem.
A vizsgálat nem a jó és a rossz kategóriákba való besorolást tartotta fontosnak.
Az a lényeg, hogy a tanáriviselkedés mennyire tud alkalmazkodni, mennyire tudja a pozitív viselkedési mintákból adódó előnyöket kihasználni, a negatívból adódó hátrányokat pedig kiküszöbölni.
Ehhez a tanári szerep viselkedést befolyásoló tulajdonságpreferenciáit kell feltárni.
A vizsgálat módszere
Alapvető kérdés volt, hogy mennyiben tér el egy már legalább öt éve a pályán lévő aktív pedagógus és a pedagóguspályára készülő főiskolai hallgató értékítélete a fontosnak tartott tulajdonságjegyeket illetőleg.
A vizsgálat a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán és 6 Szabolcs-Szatmár Bereg megyei általános iskolában zajlott 229 főiskola hallgató és 117 gyakorló pedagógus részvételével.
72:28 volt a nők-férfiak aránya, az országos átlaggal közel azonos.
A tanár személyisége szempontjából fontosnak, az interperszonális magatartás szempontjából ideálisnak tartott értékek feltárását tűzték ki célul a gyakorló pedagógusok és a főiskolai hallgatók összehasonlításában.
Az elemzéshez különválasztották a Leary-tulajdonságlista pozitív, negatív és semleges tulajdonságait. Megfigyelték az egyes csoportokban szereplő tulajdonságok mentén az összminta eloszlását. Az eloszlásokat hisztogramokon ábrázolták.
A Leary-tipológia lehetőséget ad arra, hogy a tanár-diák között megnyilvánuló, interperszonális magatartás e szintjét az általa szerkesztett tulajdonságlistával feltárjuk. A kérdőív 128 tulajdonságot foglal magában. A vizsgálati személyek feladata volt a kérdőívben szereplő személyiségtulajdonságok fontosságának megítélése a tanár személyisége szempontjából. Egy megadott kétpólusú szakasz (nem fontos–fontos) mentén fejezhették ki véleményüket. Minél inkább a jobb oldali végponthoz közelítettek, annál fontosabbnak tartották a megadott tulajdonságot.
A vizsgálat eredményei
A pozitív tulajdonságok tekintetében – pl. „kedves és biztató” – a hisztogramon látható, hogy a vizsgálati személyek egyértelműen fontosnak tartják az adott tulajdonságot, mivel a jobb oldali végponthoz közelítettek inkább.
A „kedves és biztató” változó hisztogramja
Semleges tulajdonságok esetén – pl. „ha szüksége van rá, panaszt emel” – a hisztogram vegyes képet mutat. Ez azt tükrözi, hogy a semleges tulajdonság esetén nagyon megoszlanak a vélemények a fontosság tekintetében.
„Ha szükség van rá, panaszt emel”
A negatív tulajdonságokat elemezve feltűnő eredményt kaptak. Például a „gerinctelen” tulajdonság esetében a hisztogramon jellegzetes hármas csoportosulás látható. A vizsgálati személyek kb. kétharmada egyáltalán nem tartja fontosnak az adott negatív tulajdonságot, míg egyharmad kb. fele-fele arányban középre húz, illetve nagyon fontosnak tartja.
A „gerinctelen” változó hisztogramja
Az összes negatív tulajdonság esetében hasonló jellegzetességet mutat a minta. Az igen erőteljesen negatív tulajdonságot a minta egyik része nagyon fontosnak, meghatározónak tartja a tanár személyisége szempontjából abban az értelemben, hogyha jelen van az adott tulajdonság, az rossz irányban befolyásolja a tanár-diák kapcsolatot. A minta másik része egyáltalán nem tartja fontosnak abban az értelemben, hogy az a negatív tulajdonság ne legyen a pedagógus sajátja (ezt utóvizsgálati eredményeik is alátámasztották).
Az eloszlások alapján megállapították, hogy két szélsőséges értéket adó csoportot lehet elkülöníteni. A pozitív tulajdonságokat mindenki egyformán ítéli meg. Azonban a negatív tulajdonságok esetében markánssá vált az összminta kétpólusú (nem fontos–fontos) eloszlása. Ezekre klaszter-analízist végeztek annak megállapítására, hogy a két pólus ugyanazon emberek értékítéletei alapján jön-e létre, és azt kapták, hogy minden esetben ugyanazon emberek csoportja vált ketté.
Tehát a vizsgált minta megoszlása valóban kétféle megközelítési, feldolgozási módot, egyfajta kognitív stílust takar. Az egyik csoportba azok a személyek tartoznak, akik a tanári személyiségtulajdonság megítélésében a negatív tulajdonságokkal nem számolnak (nem tartják fontosnak), tehát a negatív tulajdonságok elhárítása jellemzi őket (hárítók).
A másik csoportba azok a személyek tartoznak, akik a negatív tulajdonságokkal számolnak (igen fontosnak tartják), a negatív jelentésű információk befogadására, ezek felerősítésére hajlamosak (közelítők).
A személyek konzisztens választendenciáit olyan kontinuum mentén jellemezhetők, melynek két végpontja képviseli az elkerülés és a kiélezés formáit. Feltételezhető, hogy itt a negatív élmények, negatív tulajdonságok elhárítására vagy felerősítésére való hajlam s ennek megnyilvánulása az észlelésben mint a személyiség egyik alapvető dimenziója jelenik meg.
A represszív tanár a veszélyjeleket perceptuálisan elhárítja, jellemző rá a szeretetteljes interakciók keresése, illetve konstruktív megoldáskeresés szeretetteljes együttműködésben. Interperszonális viselkedésének sajátja, hogy negatív impulzusait elhárítja, dependens interperszonális attitűd és az agresszióelfojtás jellemzi. A tekintélyelvűség a negatív tulajdonságok elhárítása, pozitív énkép, szociabilitás, jó közérzet, önkontroll, tolerancia jellemzi. Túlbecsüli a pozitív, lebecsüli a negatív tulajdonságokat.
A szenzitív típusú tanárra jellemző a veszélyhelyzetekre való felkészülés, beállítódás, a represszív elkerülő attitűdjével ellentétben a közelítő attitűd, s ezzel együtt a negatív emocionális-motivációs rendszerek működésdominanciája (KULCSÁR ZS. 1981).
Tehát a negatív érzelmi jelentésű információk befogadására, felerősítésére való hajlam jellemzi őket. Az irodalom szerint rossz szociabilitás, intolerancia, nonkonformitás is jellemzi ezt a személyiségdimenziót. A dominanciát, irányítást, vezetést magában foglaló tulajdonságokat, értékeket hangsúlyozzák.
Feltételezték, hogy vizsgálati mintákban a represszivitás-szenzitivitás nem mint merev személyiségdimenzió, hanem mint kognitív stílus jelenik meg, és attitűdként játszik szerepet az értékek megítélésében.
Nem az eredeti hipotézis szerint különültek el a vizsgálati minták (nem a főiskolai hallgatók és a pedagógusok mentén), ezért megvizsgálták, hogy az alminták hogyan válnak szét a fenti megközelítési mód szerint.
A vizsgálat eddigi eredménye alapján feltételezhető, hogy a főiskolai hallgatók és a pedagógusok személyiségpreferenciája – akár az ideális tanár személyiségtulajdonságaira, akár a tanár-diák kapcsolatra vonatkozóan – inkább személyiség- és kognitívstílus-függő, mintsem szerepfüggő.
Feltételezték, hogy a pedagóguspályát inkább a represszív személyiségvonással rendelkező emberek választják. ezt azzal indokloták, hogy avizsgálati minta nagy része (63,9%-a) a represszív személyiségűek csoportjába, kisebb része (14,6%-a) a szenzitív csoportba esett, de eredményeink, miszerint bizonyos attitűddel, személyiségjeggyel rendelkező emberek választják a pedagóguspályát, csak feltételezésre adnak lehetőséget. Ennek bizonyítására jelenlegi vizsgálatuk keretei nem adtak lehetőséget.
A dolgozat végén a jövőre vonatkozva azt írja Figula Erika, hogy a tervezik a vizsgálatuk eredményeinek alátámasztását, a represszivitást-szenzitivitást mérő személyiségvizsgáló kérdőívvel, a pedagógusképzésben ugyanis fontos számolni a személyiségvonásokkal. Ennek függvényében kellene nevelni a hallgatót a tanár-diák interakcióra, finomítani az oktatást, hiszen mindkét típusnak vannak előnyei és hátrányai, melyeket önismereti, énképerősítő szakmai programok során lehet tudatosítani a pedagógusokban és a pedagógusjelöltekben.
A következő irodalomjegyzéket használta fel Figula Erika:
ADELSON, J.: A tanár mint modell. Pedagógiai Szociálpszichológia. 1976, Gondolat.
ALLPORT, W.: A személyiség alakulása. Bp., 1980, Gondolat
ARGYL, M: Social interaction. Tavistock publikations, Bristol, 1980.
G. DONÁTH BLANKA: A tanár-diák kapcsolatról. Bp., 1977, Tankönyvkiadó.
GERÉB GYÖRGY: A pedagógusszemélyiség néhány pszichológiai aspektusa. Módszertani Közlemények, 1982.
GORDON, T.: A tanári hatékonyság fejlesztése. Bp., 1989, Gondolat.
HEGEDŰS T. ANDRÁS: A nevelővé válás. Bp., 1988, Tankönyvkiadó.
KÓSÁNÉ ORMAI VERA: A pedagógus. Bp., 1980, Tankönyvkiadó.
KULCSÁR ZSUZSA: Személyiségpszichológia. Bp., 1981, Tankönyvkiadó.
2010. március 7., vasárnap
Olvasónapló Figula Erika Új Pedagógia Szemlében megjelent,
A tanár -diák kapcsolatban szerepet játszó személyiségtulajdonságok című írásából.
Az írás azt kutatja és mutatja be, hogy miként vélekedik a tanár illetve diák az interperszonális kapcsolatokban való ideális tulajdonságokat.
Kicsit beleásom magam és folytatom.
Találtam egy cikket a sulineten a tanár személyiségjegyeiről, illetve az elvárásokról velük szemben:
A cikk szerint a három legfontosabb tényező sorrendben:
Figula Erika cikke szerint is a szakma a következő személyiségtulajdonságokat tartja fontosnak:
Ezek a tulajdonságok azonban nehezen értelmezhetőek, és túl általánosak, ráadásul gyakorlatilag egzakt módon nem mérhetőek.
A tanár -diák kapcsolatban szerepet játszó személyiségtulajdonságok című írásából.
Az írás azt kutatja és mutatja be, hogy miként vélekedik a tanár illetve diák az interperszonális kapcsolatokban való ideális tulajdonságokat.
Kicsit beleásom magam és folytatom.
Találtam egy cikket a sulineten a tanár személyiségjegyeiről, illetve az elvárásokról velük szemben:
A cikk szerint a három legfontosabb tényező sorrendben:
- szaktárgyi tudás
- általános műveltség
- szakmai (pedagógiai) ismeretek, képességek, jártasságok
Figula Erika cikke szerint is a szakma a következő személyiségtulajdonságokat tartja fontosnak:
- reális énkép, reálism önismeret
- önbizalom, önbecsülés
- hitelesség, kongruencia
- magas fokú elkötelezettség és felelősségtudat
- nyitottság, nyíltság mások iránt
- emberszeretet, gyermekszeretet
- tolerancia
- szociális érzékenység
- szuggesztivitás
- fegyelem, önfegyelem
- kritikai, önkritikai érzék
Ezek a tulajdonságok azonban nehezen értelmezhetőek, és túl általánosak, ráadásul gyakorlatilag egzakt módon nem mérhetőek.
Megnéztem a Raabe honlapján a MódszerLesen kiadványt, majd megnézem a suliban is, hátha megvan, nem tűnik rossznak a leírása lapján.
Az persze kérdéses, hogy az egyes tanár kollégák meg fogják-e vásárolni, de az intézmény továbbképzési keretéből, vagy más forrásból elképzelhető, hogy megvásárolja az intézmény.
Sokan persze azon a véleményen vannak, hogy a sokéves tapasztalataik elegendőek egy tanítási óra, ciklus megtervezéséhez és végrehajtásához (jobb szó nem jutott az eszembe).
Nehéz kérdés, mert a tapasztalat nagyon sokat nyom a latba', de azért nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy 2010 van és már egy "kicsit" megváltozott a mai gyerekek, diákok, tanulók, hallgatók technikai, informatikai affinitása, tudása. Ez a téma messzire vezet, majd később folytatom, most kicsit ránézek Mr. Mind Meister-re...
Az persze kérdéses, hogy az egyes tanár kollégák meg fogják-e vásárolni, de az intézmény továbbképzési keretéből, vagy más forrásból elképzelhető, hogy megvásárolja az intézmény.
Sokan persze azon a véleményen vannak, hogy a sokéves tapasztalataik elegendőek egy tanítási óra, ciklus megtervezéséhez és végrehajtásához (jobb szó nem jutott az eszembe).
Nehéz kérdés, mert a tapasztalat nagyon sokat nyom a latba', de azért nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy 2010 van és már egy "kicsit" megváltozott a mai gyerekek, diákok, tanulók, hallgatók technikai, informatikai affinitása, tudása. Ez a téma messzire vezet, majd később folytatom, most kicsit ránézek Mr. Mind Meister-re...
2010. február 25., csütörtök
2010. február 15., hétfő
Magamról
A nevem Csillag Balázs László.
Budapesten születtem 1984.december 4-én. Budapesten lakom a Ferencvárosban.
Budapesten születtem 1984.december 4-én. Budapesten lakom a Ferencvárosban.
Gimnáziumi tanulmányaimat a Szent Györgyi Albert 12 évfolyamos Iskolában végeztem.
Föiskolai diplomámat az ELTE Bölcsészkarán szereztem informatikuskönyvtáros- történelemtanár szakon.
Angol-és eszperantó középfokú C típusú nyelvvizsgám van.
Jelenleg az ELTE Bölcsészkarára járok történelem tanári mesterképzésre.
Érdeklődési köröm a sport és a természetjárás.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
RSS
Bejegyzések
Megjegyzések
