Hogyan lehetne megkedveltetni a pedagógusokkal a Wikipédiát?

Ez egy nehéz kérdés.

Minden bizonnyal nem fogom megadni az egyetlen, az originális, egyetemes választ a problémára, de azért vannak javaslataim, gondolataim, amit most megosztok.

A probléma tehát az, hogy nem bíznak meg a hitelességében.
Rendben.
akkor alkossanak jobbat!

Írjanak a pedagógusok Wiki szócikkeket, és akkor minden bizonnyal nem mondják majd, hogy nem hiteles, hiszen ők maguk írták, és ők olyan munkát adnak majd ki a kezeik közül, ami megfelel az elvárásoknak.

Osszák fel maguk között a témákat, legyen felelőse mindegyiknek, és kísérjék is figyelemmel folyamatosan a témákat, ha valamelyik új információ nem helyénvaló, akkor moderálják.

Nem mindig szakmailag van probléma az egyes bejegyzésekkel, hanem ideológiai, vallási,politikai meggyőződésbeli különbségek vannak.

Ezekre fokozottan oda kell figyelni, mert minden szócikknek teljesen tárgyilagosnak kell lennie semmilyen érzelmi, ideológiai, politikai színezet nem befolyásolhatja.

Gondoljunk csak bele, hogy ezeket a diákok is olvassák, és ők még könnyebben, másképpen befolyásolhatók, ezt nem szabad megengedni.

Rá kell vennünk őket arra, hogy használják az internetet, a web, a web2 adta lehetőségeket, az interaktivitás hatalmas erejét és lehetőségét.

Ezzel talán még nem késtünk el.
Vegyük észre, hogy a mai diákok már az általános iskolától kezdve előttünk járnak (tisztelet a kivételnek) az információ beszerzése és megosztása terén, az interaktivitás egy szeletét nap-mint nap használják, igaz, hogy leginkább a közösségi oldalak chat-funkcióját, kép, video-megosztó alkalmazásait.

Sokan látogatják a Second Life nevű alkalmazást is, ami jóval túlmutat egy játék keretein.

Először is meg kell a pedagógusoknak érteni, hogy megváltozott a világ.
A hagyományos frontális óráknak kevéssé van létjogosultsága.
Interakció!
A modern technika, technológia eszközeit a tanítási-tanulási folyamatokban kamatoztatnunk kell, és ezek helyes használatát meg kell tanítanunk.

Ma egy átlagos telefon többet tud, mint régen egy számítógép.
Nem ritka a diákok között sem a komolyabb tudású "okostelefon", amelynek funkcióiról nem is mindig tudunk, kihasználni meg végképp nem tudjuk.

Fel kell nőnünk a feladathoz.
Meg kell értenünk, hogy teljesen másképp gondolkodnak a mai gyermekek, mint mi, hiszen annyival másabb a világ.
Szinte minden csatornán elérhető információk özönlenek folyamatosan rájuk, és ezzel nem nagyon tudnak mit kezdeni, néha teljesen elvesznek a dömping-szerű adathalmazban.
Nagy részük nem válik információvá, mert nem értik, nem érdekli őket, stb.

A digitális lehetőségek, eszközök olyan hatalmas erőt képviselnek, amit a tanulás-tanítás szolgálatába nem állítani vétek!

Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt a pedagógusok egy jó része tudja, és már alkalmazza is.

DE!

Az iskolai számítógépek, hálózatok, a hatalmas politikai színezetű kampányok ellenére sem ütik meg azt a színvonalat (irigyeljük a kivételt), amely alkalmas lenne arra, hogy egyidőben legalább egy osztálynyi gyerek tudjon dolgozni bizonyos hálózatokon, pl, Ning, Moodle, a facebook és twitter.

Újra kellene indítani a pedagógus-laptop programot, jó lenne bevezetni egyre több helyen az e-naplót, és még sorolhatnám.

Meg kell teremteni az alapot ahhoz, hogy a felmerülő igényeket ki tudjuk elégíteni.
Nekünk kell tanítani, akkor legalább egy (de persze jóval több) lépéssel a gyerekek előtt kell (ene) járnunk.
Amíg nem tudunk, vagy akarunk, az e-mail üzenetekre válaszolni legalább minden nap, addig nehezen tudunk az interaktivitásról hitelesen beszélni.

A WEB2 lényege az azonnali reakció, a gyorsaság, kontinenseket átívelően is.
Mennyivel egyszerűbb ilyen feltételekkel szakmai beszélgetéseket, vitákat folytatni akár az egész világon átívelően.

A gyerekeket motiválni tudnánk az érdekes animált feladatokkal, amiket nagyobb kedvvel oldanának meg, jobban ki lehetne alakítani a csoportmunkát, a közösséget, ami mind-mind segíti majd őket a az életben.

Száz szónak is egy a vége, az alapokat jól kell megadni.

Ebben nagy segítséget adhat a Wikipédia!

Írjuk meg mi, pedagógusok, hozzáértő szakemberek, és keressenek, tanuljanak a diákok a hiteles, többszörösen ellenőrzött, megbízható ismereteket tartalmazó információs bázisban!

Ez szakmailag és emberileg is kihívás, de hasznos és fontos.

Közös ügyünk kellene hogy legyen, ne csak a hangzatos szavakat halljuk, olvassuk a különböző orgánumokban, hanem legyen kézzelfogható eredménye.

A pedagógusok eddig is igyekeztek mindent megtenni a lehetőségeikhez képest, ha több lehetőségük lesz, többet tudnak majd tenni.

Ez mindannyiunk (remélhetőleg jól felfogott) érdeke.