Bár jó ötletnek tartom a Second Life-ban való Ning és Moodle kísérletet, addig még sok NAND - kapu kap feszültéget...:-)
Addig marad a Ning hálózat.
Létrehozni egyet nem nehéz, azután tagokat toborozni (természetesen osztályközösségeket érdemes) és beindítani a virtualitást...:-)
Rengeteg ötlet megvalósítható ezen keresztül, nem lesznek a gyerekek, diákok a tanórai szűk időkerethez kötve, végezhetik a bejelentkezéseket és munkát, otthonról, könyvtárból, ismerőstől, iskolából, stb.
A lényeg az iteraktivitáson van, mert akkor termékeny a munka, ha egymás írásaira azonnal, vagy kis idő elteltével tudnak reflektálni, beszélgetés, szakmai, alkotó vita alakul ki, amely egyfajta szellemi múhelyként tud funkcionálni.
Remélem, hogy nem csak ideákat kergetek.
2010. április 12., hétfő
"Szekond.Lájf" 2.
Megtörtént.
Regisztráltam egy avatart a Second Life rendszerben.
Még nem sok időm volt bebarangolni a szűkebb környezetemet, távolabbra pedig egyáltalán nem jutottam.
Hallomásból tudom, hogy elég nagy "magyar kolónia" van egyes régiókban, alkalomadtám majd rákeresek.
Az azonban már most is jól látszik, hogy ide idő kell, de rengeteg.
A kérdés az, hogy megéri-e?
Nekem személy szerint egy jó könyv olvasása örömet okoz, ráadásul tanulhatok is belőle.
Ebből vajon profitálhatok-e?
Mi a különbség a Second Life és a Sims között?
A Sims is egy virtuális világ, építem az otthonomat, gondoskodom a családomról, ismerkedem, élek, dolgozom, miegymás.
Órákat töltenek el a tinik csak azzal, hogy a za avatarjukat csinosítgassák, és akkor még ki sem léptek a házból.
Az tény, hogy ez egy zárt játék, túl sok mozgásterünk abból a tekintetben nincs, hogy interaktíve real-time kommunikáljunk embertársainkkal a világ bármely tájékán.
A Second Life más.
Itt, aki éppen online van, az elvileg kommunikálhat egymással, aktív közösségi életet is élhet, persze ehhez gyakorlat, és ismerettség kell, de máshoz is, így ez nem extra követelmény.
Az alábbi linken talált japán hölgy oldala érdekes, meglepő alkalmazásokat és ötleteket láthatunk online oktatási témákban, páldául a kémia óra remek.
Jó ötletnek tartom, hogy a rendszerben bent lévők nem csupán "céltalanul" lődörögnek, hanem ismereteket is felcsipegethetnek, játékos formában.
Egy gondolat fogalmazódott meg bennem hirtelen, mi lenne akkor, ha a Second Life rendszerében szerveznék Moodle, illetve Ning hálózatot?
Tehát azon túl, hogy egy virtuális világba helyezem át saját magam egy avatar segítségével, ott is, hasonlóan a monitor túloldalához, közösségi, IKT és WEB2-es módszereket bevezetve, megszervezve, használva, terjesztve, oktatva próbálnék meg (persze remélhetőleg széles támogatói bázissal) e-learning környezetet megvalósítani.
Na, rohanok ezt az ötletet azonnal levédetem...
Regisztráltam egy avatart a Second Life rendszerben.
Még nem sok időm volt bebarangolni a szűkebb környezetemet, távolabbra pedig egyáltalán nem jutottam.
Hallomásból tudom, hogy elég nagy "magyar kolónia" van egyes régiókban, alkalomadtám majd rákeresek.
Az azonban már most is jól látszik, hogy ide idő kell, de rengeteg.
A kérdés az, hogy megéri-e?
Nekem személy szerint egy jó könyv olvasása örömet okoz, ráadásul tanulhatok is belőle.
Ebből vajon profitálhatok-e?
Mi a különbség a Second Life és a Sims között?
A Sims is egy virtuális világ, építem az otthonomat, gondoskodom a családomról, ismerkedem, élek, dolgozom, miegymás.
Órákat töltenek el a tinik csak azzal, hogy a za avatarjukat csinosítgassák, és akkor még ki sem léptek a házból.
Az tény, hogy ez egy zárt játék, túl sok mozgásterünk abból a tekintetben nincs, hogy interaktíve real-time kommunikáljunk embertársainkkal a világ bármely tájékán.
A Second Life más.
Itt, aki éppen online van, az elvileg kommunikálhat egymással, aktív közösségi életet is élhet, persze ehhez gyakorlat, és ismerettség kell, de máshoz is, így ez nem extra követelmény.
Az alábbi linken talált japán hölgy oldala érdekes, meglepő alkalmazásokat és ötleteket láthatunk online oktatási témákban, páldául a kémia óra remek.
Jó ötletnek tartom, hogy a rendszerben bent lévők nem csupán "céltalanul" lődörögnek, hanem ismereteket is felcsipegethetnek, játékos formában.
Egy gondolat fogalmazódott meg bennem hirtelen, mi lenne akkor, ha a Second Life rendszerében szerveznék Moodle, illetve Ning hálózatot?
Tehát azon túl, hogy egy virtuális világba helyezem át saját magam egy avatar segítségével, ott is, hasonlóan a monitor túloldalához, közösségi, IKT és WEB2-es módszereket bevezetve, megszervezve, használva, terjesztve, oktatva próbálnék meg (persze remélhetőleg széles támogatói bázissal) e-learning környezetet megvalósítani.
Na, rohanok ezt az ötletet azonnal levédetem...
"Szekond.Lájf"
Mi is ez a "játék" ?
Játék-e egyáltalán?
Játék-e egyáltalán?
A Second Life egy olyan 3D-s virtuális világ, amelyet teljes mértékben az ott lakók építettek és alakítottak ki. A 2003. évi bevezetés óta ez a társadalom jelentősen növekszik, mely mára elérte a többmilliós lélekszámot. A lakók a föld szinte összes részén megtalálhatók.Forrás
* E világba történő belépéssel egy hatalmas digitális kontinens tárul a szemed elé megszámlálhatatlan lehetőséggel, mely során kapcsolatot teremthetsz más lakókkal, szórakozhatsz, tapasztalatot szerezhetsz és új lehetőségeket fedezhetsz fel, ahol lehetőséged van saját otthont és üzletet is kialakítani.
* Környezetedben találkozhatsz társaiddal, akikkel üzletelhetsz és ezáltal jövedelemhez is juthatsz. Ez a kereskedelem a Second Life belső világában zajlik, ahol a hivatalos devizanem a Linden dollár, amely átváltható USD-re.
Ning vs. Moodle 2.
Az előzőből kimaradt a "vs" most pótolom.
Tulajdonképpen csak a Mooodle-t elemezgettem.
Elöljáróban egy link, amely a "Modern Eszközök a pedagógiában" című Ning hálózat egy része, saját lapom címe.
A Ning a Moodle-hoz képest szabadabb, rosszul értelmezve szabadosabb is.
Ez nem negatív kritika természetesen, csak megállapítás. Számomra közelebb áll a mai divatos "webkettes" trendhez.
A blogolás, kép- illetve videó-feltöltés a nagy népszerűségnek örvendő közösségi portálok hangulatát idézi, így nem nagy a váltás, és nem idegenkedhetnek a mai kor diákjai a használatuktól, hiszen gyakorlatilag nem kell itt sem mást csinálni, mint megosztani, csevegni, stb.
Persze kissé mégis más, nem csupán szórakozás, hanem tanulás, információátadás lenne a célja, erősen építve a közösségekre.
Egymással interaktívan tudnak érintkezni a diákok, felhasználók, és azonnali üzenetekben oszthatják meg egymással a véleményüket, tapasztalataikat, kérhetnek segítséget, stb.
Egy-egy céltudatosan kialakított hálózat kiváló tere lehet egy adott téma boncolgatásához, a web2 számtalan lehetőségét kihasználva, könnyed stílusban, egyszerűen, és így nagyobb hatékonysággal.
A Ning rendszer lényegét tulajdonképpen azonnal, vagy percek alatt átláthatja az is, aki még nem ismeri, ezért hamar a használatba is veszi, gyarapítva így a felhasználók táborát.
Pontosan ezért érzem közelebb a fiatalokhoz a Ning hálózatot.
Könnyedén tudok létrehozni egy saját hálózatot, ahová egy adott diákcsoportnak van csak jogosultsága belépni, így a feladatokat célzottan tudom megfogalmazni és mindenki számára elérhetővé tenni.
mivel az átlagos tanítási órák általában kevésnek bizonyulnak a különböző projektek végrehajtására, így a diákok otthonról is hozzátehetnek a projekt sikeréhez.
Tulajdonképpen csak a Mooodle-t elemezgettem.
Elöljáróban egy link, amely a "Modern Eszközök a pedagógiában" című Ning hálózat egy része, saját lapom címe.
A Ning a Moodle-hoz képest szabadabb, rosszul értelmezve szabadosabb is.
Ez nem negatív kritika természetesen, csak megállapítás. Számomra közelebb áll a mai divatos "webkettes" trendhez.
A blogolás, kép- illetve videó-feltöltés a nagy népszerűségnek örvendő közösségi portálok hangulatát idézi, így nem nagy a váltás, és nem idegenkedhetnek a mai kor diákjai a használatuktól, hiszen gyakorlatilag nem kell itt sem mást csinálni, mint megosztani, csevegni, stb.
Persze kissé mégis más, nem csupán szórakozás, hanem tanulás, információátadás lenne a célja, erősen építve a közösségekre.
Egymással interaktívan tudnak érintkezni a diákok, felhasználók, és azonnali üzenetekben oszthatják meg egymással a véleményüket, tapasztalataikat, kérhetnek segítséget, stb.
Egy-egy céltudatosan kialakított hálózat kiváló tere lehet egy adott téma boncolgatásához, a web2 számtalan lehetőségét kihasználva, könnyed stílusban, egyszerűen, és így nagyobb hatékonysággal.
A Ning rendszer lényegét tulajdonképpen azonnal, vagy percek alatt átláthatja az is, aki még nem ismeri, ezért hamar a használatba is veszi, gyarapítva így a felhasználók táborát.
Pontosan ezért érzem közelebb a fiatalokhoz a Ning hálózatot.
Könnyedén tudok létrehozni egy saját hálózatot, ahová egy adott diákcsoportnak van csak jogosultsága belépni, így a feladatokat célzottan tudom megfogalmazni és mindenki számára elérhetővé tenni.
mivel az átlagos tanítási órák általában kevésnek bizonyulnak a különböző projektek végrehajtására, így a diákok otthonról is hozzátehetnek a projekt sikeréhez.
2010. április 11., vasárnap
Ning vs. Moodle 1.
Nézzük a Moodle-t.
Mi is a Moodle?
Ez mind szép és jó, azonban elsőre a rendszer kissé bonyolult.
Szükség van egy szerverre, oda kell telepíteni, és onnan szolgálja majd ki a felhasználókat (ez ma már nem lehet akkora probléma, mint akár 5-10 éve, de érteni kell a telepítéshez, tehát nem árt a rendszergazdai segítség).)
Természetesen a felhasználók szempontjából ez érdektelen, hiszen ők nem tudnak erről, illetve nem szükséges tudniuk, mert ők "csupán" használják a rendszert.
A rendszer pedig jól működik.
Persze kell némi idő, amíg kitanuljuk a csínját-bínját, de érdemes.
alapvető infrastrukturális háttér nélkül viszont ez sem működőképes. Mint amikor SDT-t böngészve az osztály csak malmozik, mert a teremben lévő tanulók nem tudnak az alacsony sávszélesség mellett (miatt) egyszerre rákapcsolódni a keresett, használni kívánt oldalra.
Nem beszélve arról, hogy kell pár elszánt tanár, aki hajlandó tartalommal megtölteni a keretet, ami elég kiindulási alap lehet egy tanulási, kommunikációs folyamathoz.
Persze ehhez elég sok idő szükséges, ami valószínűleg nem lesz beépíthető a napi iskolai munkába a jelen közoktatási állapotok szerint. Marad tehát a lelkesedésből majd éjjel, és a családtól ellopott időkben való tanulás, ismerkedés és fejlesztés a rendszerrel való zökkenőmentes munka érdekében.
a diákokkal pedig megtanítani a kissé kötött rendszer jellemzőit és viszonylag hamar megtanítani őket a használatra, hogy minél több órán és feladat, projekt során tudják alkalmazni a web adta lehetőségeket és eszközöket.
Mi is a Moodle?
A Moodle-projekt középpontjában az oktatók tanítást kezelő és támogató eszközökkel való ellátása áll, ugyanakkor a Moodle igen sokféleképpen használható:Forrás
* a Moodle egyformán használható akár több ezer tanuló oktatására, akár egy általános iskolában, vagy akár a pedagógiát hobbiként űző amatőr számítógépén.
* A programot számos intézményben működtetik teljesen online kurzusok megtartására, mások csak a tantermi oktatás kiegészítésére (vegyes oktatásra) használják.
* Sok felhasználó előszeretettel támaszkodik a beépített tevékenységekre (pl. fórumok, adatbázis és wikik), melyek révén egy-egy témakörben összedolgozó tanuló közösségeket alakítanak ki (a szociális konstruktivista pedagógia szellemében), mások a Moodle-t elsősorban az ismeretanyag (pl. standard SCORM-csomagok formájában való) átadására, valamint felméréseken és teszteken keresztül az ismeretanyag elsajátításának ellenőrzésére használják.
Ez mind szép és jó, azonban elsőre a rendszer kissé bonyolult.
Szükség van egy szerverre, oda kell telepíteni, és onnan szolgálja majd ki a felhasználókat (ez ma már nem lehet akkora probléma, mint akár 5-10 éve, de érteni kell a telepítéshez, tehát nem árt a rendszergazdai segítség).)
Természetesen a felhasználók szempontjából ez érdektelen, hiszen ők nem tudnak erről, illetve nem szükséges tudniuk, mert ők "csupán" használják a rendszert.
A rendszer pedig jól működik.
Persze kell némi idő, amíg kitanuljuk a csínját-bínját, de érdemes.
alapvető infrastrukturális háttér nélkül viszont ez sem működőképes. Mint amikor SDT-t böngészve az osztály csak malmozik, mert a teremben lévő tanulók nem tudnak az alacsony sávszélesség mellett (miatt) egyszerre rákapcsolódni a keresett, használni kívánt oldalra.
Nem beszélve arról, hogy kell pár elszánt tanár, aki hajlandó tartalommal megtölteni a keretet, ami elég kiindulási alap lehet egy tanulási, kommunikációs folyamathoz.
Persze ehhez elég sok idő szükséges, ami valószínűleg nem lesz beépíthető a napi iskolai munkába a jelen közoktatási állapotok szerint. Marad tehát a lelkesedésből majd éjjel, és a családtól ellopott időkben való tanulás, ismerkedés és fejlesztés a rendszerrel való zökkenőmentes munka érdekében.
a diákokkal pedig megtanítani a kissé kötött rendszer jellemzőit és viszonylag hamar megtanítani őket a használatra, hogy minél több órán és feladat, projekt során tudják alkalmazni a web adta lehetőségeket és eszközöket.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
RSS
Bejegyzések
Megjegyzések
